Donington Park GP eredmények

Denny Hulme Kupa, Donington Park, 2009. 10. 27.


részletes nézet

A 2009. 10. 27.-n rendezett Donington Park-i viadal győztese Soós Gyula lett. A „Denny Hulme Kupa” versenyén a második helyet Oláh Gábor, a harmadikat Posta János szerezte meg. A leggyorsabb versenykört Krajsek Milán futotta.


logo


Verseny (30 kör, 94 km)


# versenyző autó versenyidő
1. Soós Gyula / ZORRO Cooper T81B 35:24.357s
2. Oláh Gábor / ZORRO Cooper T81B +0.777s
3. Posta János / S/Power Cooper T81B +9.510s
4. Krajsek Milán / Stardust BRM P115 +10.547s
5. Babinszki Gábor / 2 Laps Ferrari 312 +35.841s
6. Fejes Gábor / 2 Laps Cooper T81B +38.862s
7. Soós Gábor / Brabham BT24 +52.556s
8. Majer Tamás / Mad Eagle Ferrari 312 +54.223s
9. Szabó Szilárd / RRR Lotus 49 +54.779s
10. Sárai Róbert / SF Ferrari 312 +1:08.535s
11. Porczió László / Tireburner Ferrari 312 1 kör
12. Szeredi Norbert / SF Ferrari 312 1 kör
13. Csomor Benö / S/Power Ferrari 312 1 kör
Szegletes Gábor / Fácán BRM P115 18 kör
Papdi Tamás / Stardust Ferrari 312 23 kör


Időmérő edzés / Rajtrács


# versenyző autó köridő
1. Krajsek Milán / Stardust BRM P115 1:08.499s
2. Szegletes Gábor / Fácán BRM P115 1:08.571s
3. Soós Gyula / ZORRO Cooper T81B 1:09.445s
4. Oláh Gábor / ZORRO Cooper T81B 1:09.519s
5. Szeredi Norbert / SF Ferrari 312 1:09.690s
6. Majer Tamás / Mad Eagle Ferrari 312 1:09.805s
7. Posta János / S/Power Cooper T81B 1:10.150s
8. Szabó Szilárd / RRR Lotus 49 1:10.182s
9. Fejes Gábor / 2 Laps Cooper T81B 1:10.253s
10. Soós Gábor / Brabham BT24 1:10.479s
11. Babinszki Gábor / 2 Laps Ferrari 312 1:10.801s
12. Sárai Róbert / SF Ferrari 312 1:11.543s
13. Csomor Benö / S/Power Ferrari 312 1:13.064s
14. Papdi Tamás / Stardust Ferrari 312 1:13.676s
15. Porczió László / Tireburner Ferrari 312 1:13.895s


Leggyorsabb versenykörök


# verenyző autó köridő
1. Krajsek Milán / Stardust BRM P115 1:09.027s
2. Szegletes Gábor / Fácán BRM P115 1:09.675s
3. Oláh Gábor / ZORRO Cooper T81B 1:09.713s
4. Soós Gyula / ZORRO Cooper T81B 1:09.805s
5. Majer Tamás / Mad Eagle Ferrari 312 1:09.929s
6. Szabó Szilárd / RRR Lotus 49 1:10.129s
7. Posta János / S/Power Cooper T81B 1:10.177s
8. Szeredi Norbert / SF Ferrari 312 1:10.376s
9. Babinszki Gábor / 2 Laps Ferrari 312 1:10.433s
10. Sárai Róbert / SF Ferrari 312 1:10.739s
11. Fejes Gábor / 2 Laps Cooper T81B 1:10.761s
12. Soós Gábor / Brabham BT24 1:11.268s
13. Porczió László / Tireburner Ferrari 312 1:11.666s
14. Csomor Benö / S/Power Ferrari 312 1:12.162s
15. Papdi Tamás / Stardust Ferrari 312 1:14.093s




A GPL Replay Analyser teljes riportja itt érhető el

Versenyzői nyilatkozatok

Soós Gyula
Béke gyerekek, béke! Hát én nem is tudom hol kezdjem! Nem gyakoroltam sokat, valamint a múlt heti futamokon sem tudtam indulni. Azért az sejtettem, hogy a szokásos helyemen tudok lenni a Cooperrel a BRM-es srácok mögött. Egy körön jó is voltam, viszont 14 körnél többet nem mentem egyszerre, szóval a versenytempóm előttem is rejtély volt. Az edzésen sikerült egy PB, ami kellett is, mert az addigi legjobbamat Convar is megfutotta. A rajtot megúsztuk, előre is hátra is figyelni kellett, de szerencsére mindenki észnél volt. Milán és Szeglet egyből egymásnak estek a lag miatt nem mertem teljesen rájuk menni, így aztán Convar is méterekre jött mögöttem. Aztán volt az a koccuk vagy 6 kör után, mi kerültünk előre. Van azért már rutinom nyomás alatt vezetni, de Gabi rendesen megdolgozott! Sok-sok apró hiba volt, sokszor nagyon közelre került, de valahogy tartottam magam. Persze teljesen lefőttem közben, pulzus meg szerintem ilyen 160 körül. A mezőny többi részéről fogalmam sem volt, annyira nincs egyens, hogy csak néha lopva pillantottam a pribire, így szokásomtól eltérően a mezőny vége is meglepett mikor rájuk mentünk, nem készültem rájuk a pribiről. Szerencsére nem volt gond sehol. Nagyon lassan teltek így a körök, majd mintha az is kezdett volna zavarni, hogy fogy a benya, gyorsul a kocsi, de nem tudtam kihasználni. A T1-ben másodszorra indult meg a segge, Gabi ellépett. Mivel úgy éreztem gyorsabb mögöttem, attól féltem rögtön meglép, így már a kör végén be akartam ilyeszteni a sikánnál, amit egészen előzési kísérletnek vehette, mert sok helyet adott,de végül itt még nem mentem el, hanem így közel kerültem a célegyenesebn, és a T1-ben sikerült kifékeznem. Így maradt még vagy 8-10 kör az előtte való műsorból. Már csak 2 kör volt hátra, és Gabi még mindig keményen jött, próbáltam én is gyorsulni, és ekkor követtem el a legnagyobb hibám! A starkeys kanyar végén (az a gyors balos a 2. szekiben) valahogy fűre érkeztem a jobb hátsóval. Rendesen meglepett, az ütő megállt bennem, teljesen keresztbe állt, de valahogy összeszedtem. Persez Gabi már mellettem volt, de nem tudtam hol, próbáltuk ott a szűkülő cikkcakkban közelíteni a jobbost. Én nem tudom mi mentett meg minket a kocctól, valahogy keresztbe csúszott előttem, ki a fűre. Néztem nagyon a pribit, jön-e, aztán láttam, hogy szerencsére igen. Meleg volt na! Itt már teljesen szétestem, lefutottuk a 2 kört, de én nem vettem észre a kockást! Ezért biztos ami biztos mentem egy 31.-et is. Szóval nem mindennapi volt na! Teljes Cooper dobogó sem mindennapos. Glenre meg BRM!

Oláh Gábor
Mindenekelőtt: óriási pozitív csalódás volt a verseny, messze felülmúlta várakozásaimat. Már az edzés is. Nem értem, mi történt az utolsó 24 órában, de elkezdtem először 9,7-eket menni, az időmérőn meg “abnormális“ módon 9,5-eket. Ez a versenydrukk? A verseny: magamhoz képest egész jót rajtoltam (majdnem olyan pálya előzési szempontból mint Monaco, ergo a quali és a rajt kulcsfontosságú), meg is tartottam a helyemet. Innentől el is kezdődött a crazy train. Arra gondosan ügyeltem, hogy Gyula visszapillantó tükreinek legalább a 75 %-át mindig be kell töltenem, hogy sakkban tartsam (itt jegyzem meg, hogy neked is respect Gyula, mert ezt amúgy az ellenségeimnek sem kívánnám ). Mert azt eldöntöttem már az elején, hogy kivárásra fogok menni, semmi kétesbe nem akartam belemenni. Egyszer el is jött a nagy lehetőség, hibázott egy csöppet, de nem tudtam élni vele, Ocean kolléga hamarosan lenyomott mint a rajzszeget. Nagyon komoly volt az a féktávod, és még csak le sem csúsztál az ívről! Innentől vissza az egész, a köv. komoly szitu a 28. körben volt amikor lement neki a jobb hátsója a fűre én meg ijedtemben túl nagy ívben kerültem és én is lecsúsztam a fűre. Emiatt én is elvesztettem a kontrollt, ezért átcsúsztam a pályán. Féltem is, nehogy kiüssük egymást, így fellélegeztem, amikor újra megláttam magam előtt. Mellesleg sztem nem értünk volna ám össze akkor se ha nincs bug, én alaposan kikockáztam otthon. Bár a kisujjamat nem tettem volna oda... Miután én is összeszedtem a kocsit, az uccsó körben csakazértis mentem még egy 9,7-et, csakhogy Gyula nehogymá jól érezze magát. Az “esemény“ ennyi volt, ja, és még az elején, az Old Hairpinban egyszer megállt bennem az ütő, amikor gusztustalanul lassan, alattomosan megindult a hátulja féktávon. Összegzésként: naná, hogy nagyon happy és elégedett vagyok, még nem is voltam 2.! Én azért nem vagyok olyan telhetetlen, mint a példaképem (lásd aláírásom). Egyelőre. Gratulálok a győztesnek, Milánnak pedig mégegyszer köszönet a fantasztikus setupért és a wr grooveért.

Posta János
A hosszabbik szabadedzésen végig az új kormányt próbálgattam, ízlelgettem a H-váltót meg a keményebb pedálokat. Kb. 20 kör kellett mire sikerült összehoznom egy 1:10.4-es kört --tehát közel a megszokotthoz--, majd további 10 kör alatt kialakult valamiféle tempó is. De éreztem, hogy a +3-4 tized sok lesz ezen a pályán, meg egyébként is nagyon bizonytalan maradtam a pálya egyes részein. Végül úgy döntöttem, hogy a vadiúj sportcipő után visszalépek inkább a régi, kitaposott papucsba. Az időmérő szoros volt, durván sűrű volt megint a mezőny közepe. A hetedik rajthellyel tökéletesen elégedett is voltam. 10.1 - PB közeli élmény. Úgyis lehetett tudni, hogy a versenyen sok minden változni fog még. Elrajtoltunk. Az előttem menőkhöz nem nagyon tudtam szólni, a mögöttem jövők meg hozzám nem szólhattak, úgyhogy kissé eseménytelen volt a verseny. Lekörözések tarkították, illetve a tudat kb. a táv felétől, hogy Milán egyre közeledik a mélyből. Az utolsó előtti körre meleg is lett a pite, de szerencsése meg tudtam tartani a dobogós helyemet. Grat a Z-nek a kettős győzelemhez!

Krajsek Milán
Rég volt már hogy végigértem egy futamon, és egyébként is ennyire sűrű lett volna. Este hat órától a saját beállításom megalkotásával szenvedtem, de alig sikerült beférni velük 9 alá. Az edzésen viszont bejött egy húzós pb, amit Szeglet setupjának köszönhettem. Látszik, hogy ért hozzá na... Azt mondjuk álmomban se gondoltam, hogy (mákkal de) lenyomom vele. A pole-ból indulás kb. semmit se ért, mert Szeglet lerajtott (mint mindig) és mindjárt belülre is pofátlankodott. Azonnal lányos zavarba estem attól, hogy mégis én megyek elől. Nem is tudtam egy értelmes kört menni amíg Szeglet ott erőszakoskodott mögöttem. Ment rendesen a vívás, hogy a bejárat hol a kijárati íveket kellett fognom. Majd hirtelen eltűnt és két centire mögöttem jelent meg, amikor a hosszú egyenesre fordító jobbos fékezési pontja következett. Illletve csak következett volna, már ha fékeztem volna. A BRM terep képességei hát, hogy is mondjam... Mire kimásztam a homokból már a 10. voltam. Kétségbe nem estem azért, mert az eleje a cooperes beállításaim kül. verzióival ment, csak nem lehetnek olyan gyorsak! Mindenki nagyon előzékenynek tűnt, mintha körözném őket. Aztán megint feltűnt mögöttem a erőszakos BRM (de hogy került ez ide???), újabb pár kör kakaskodás után végre feladta a motorja! Egyedül összeszedettebb tudtam lenni, repültem a dobogó és Jani felé. Két kör volt vissza, amikor megpróbáltam kifékezni a sikán előtt. Egy kicsit sok lett, nem mertem befordítani, mert akkor mindketten ott maradunk volna. Mentem tovább egyenesen, Jani pedig ahelyett hogy megijedt volna, a rá jellemző higgadtsággal szépen kikerült. Maradt így a 4. hely, ennek ellenére nagyon élveztem az egész futamot. Köszönöm szépen mindenkinek az élményt! Külön kössz Szegletnek a nem túl minőségi, de baromi izzasztó csatákat. Nagy gratula a három Cooperesnek! Gyulám nincs mese, megérdemled te már azt a BRM-et!

Babinszki Gábor
Az eddigi legjobb rajtom sikerült, 5 helyet jöttem előre. 2-3 körig tudtam tartani az élboly tempóját majd szép lassan kezdtem leszakadni. Innentől egyhangú versenyem volt, egy-két apró hibát vétettem de nem került pozícióba. Mikor Milán megérkezett a nyakamba, úgy meglepődtem hogy kimentem a fűre. Eszméletlen tempót diktált. Gratulálok a dobogósoknak!

Soós Gábor
Nos összességében jó kis futam volt ez, ahogy a pályától várható volt, felvonultattunk itt mindent amiért az autóversenyt szeretjük, csaták, tömegjelenetek, előzések, és igen sajnos ütközések, dehát ez benne van, ezt mindannyian vállaljuk amikor odaállunk a rajtrácsra, balesetekbe keveredhetünk, kilökhetnek minket, akaratlanul is kilökhetünk másokat. Edzésen hoztam egy pb közeli időt, nagyon nem is erőltettem, úgyis a versenyen dől el minden. Rajtnál Sziszka megtorpant, Robival meg beragadtunk mögé, majdnem mindenki elment, vesztettünk pár pozíciót. Első pár kör jó sűrű volt, Robival volt egy gyors ütésváltásunk, Gabó hátulról hatalmas nyomás alatt tartott, Sziszka többször hibázott, volt hogy félre kellett rántanom a kormányt hogy elkerüljem az ütközést, de nagyon vigyáztam rá, mégjobban magamra, ilyenkor mindig azt mondogatom, nincsen reset, ezt az autót kell bevinni a célba. Aztán a második körben a sikán féktávján hátulról megpöcköltem Sziszkát aki sajnos kiforgott, természetesen véletlen volt az eset, sok választásom nem volt, hátulról többen toltak előre, olyan féktávot vettem mint máskor, szerintem Sziszka egy kicsit hosszabbat, és túlzottan is lelassított, ettől persze a felelőség az enyém, a büntetésemet meg is fogom kapni, bocsánatot kérek az esetért, én hibáztam. Később Májer Tomi többször támadott de ez egy jól védhető pálya, így sikerült beérni a célba. Elégedett vagyok eddig az idei teljesítménnyemmel, nagyon szoros a bajnokság, -r-esek hihetetlen stabilak nem is kell nekünk az a reset, ja és a Brabham beelőzte a Hondát. Glen ur.-ből kemény lesz.

Szabó Szilárd
hatalmas harc volt, alig volt már vissza a versenyből 28 kör, mikor Soós Gabi a sikánban kirakott a versenyből ügyesen, innentől elszállt minden kedvem, csak az járt a fejembe hogy mi a szarért kell ez a második körben...nem is ment valami jól, nem a pályára koncentráltam.....aztán kicsit megnyugodtam, végül asszem sikerült egy Lotus rekordot menni a pályán...aztán mikor utolértem Gabit még felmerült bennem a kósza gondolat hogy talán visszaadja a második körben elvett helyemet, de hát ennyire nem volt gentleman, úgyhogy még Majer Tomi is megérkezett ránk, hagytam az utolsó pár körben küzdjön Ő aztán vagy leszek nevető harmadik, vagy nem..nem lettem. boldog semmiképp, elégedett a versenyben futott PB-mel - 5 ezreddel jobb mint a Kvali - és a Lotus rekorddal mondjuk vagyok, lehetett volna ebből több is...

Porczió László
Nem ismertem igazán a pályát (vagy elfelejtettem), ezért a szabadedzés egyetlen órájában próbáltam kiismerni. Ez meg is látszott az időmérőn nyújtott teljesítményemen ami a szégyenteli utolsó hely lett :-D. A versenyen próbáltam minél óvatosabban közlekedni a bajnokságban eddig nyújtott rémes büntetési statisztikám miatt is. Az első körben sokan kiestek előlem így 5 helyet is előbbre kerültem, majd szépen visszaelőzgettek miközben hibáztam is párat, aztán kezdtek javulni a köreim és az időmérőhöz képest sokat javítottam. Nyugisan mentem így megúsztam resetelés nélkül a végén pedig a 11. hely jött össze.

Szegletes Gábor
Futam előtt aludtam, ami eddig sosem jött be igazán, de mivel Ricsi bejelentette, hogy nem jön, igazából nagy tétje a dolognak nem volt. Tegnap nagyon jól ment gyakorláson, megfutottam a világ legjobb első szektorát is, de komolyan. : ) Edzés: semmi nem jött ki, erőltettem. Ugyan az, mint Rouen-ben, Milán teljesen megérdemelten vitte el a pole-t. Még az óra után is próbálkoztam, de már az első szekiben rontottam. Jellemző, hogy ezúttal is 6-7 tized maradt benne a pribihez képest. Futam: verseny setupom egész kiérlelt volt (mint a penészes szalámi), nem is ment rosszul. Milánnal korrekt küzdelmet vívtunk, de a netem lagos volt ma. Azért sokszor mentünk közel, próbáltam szinte minden kanyarban, de nem könnyű előzni itt. : ) Nem is sikerült, de aztán egy féktávon Milán kiment egyenesen, azt hiszem egy laggal ütöttem ki. Azt hittem ki is lépett, folytattam a negyedik helyen. Előttem azt hiszem MTomi volt, e kiforgott a nyújtott jobbos kigyorson (remélem nem miattam!). Pár kör és közvetlen előttem volt Gyula és Convar, nagy harcban az első helyért. Mire utolértem őket, feltűnt Milán a pribin, szóval úgy döntöttem ebbe a harcba kár beleszólni, mert szépen mentek. Inkább bevártam Milánt. Volt megint pár szép kanyar, “látszott a rutin“. Volt egy mentésem, amikor kitört a hátulja, és visszaváltás közben lepadlóztam azt hiszem a BRM-et, és valahogy összeszedtem (autoclutch mindenek felett...). 1-2 kör múlva azonban megadta magát a motor, gondolom ez miatt. Pukk. Tanít a GPL. : ) Köszönöm a futamot, és gratulálok minden célba érőnek. A pálya nehéz, de szerintem nagyon élvezetes, és amit a futamból láttam, az sokkal magasabb színvonalú volt, mint Snetterton és Rouen. Szóval 5-ös. A hiányzók remélem hoznak igazolást.

Papdi Tamás
Ezt jobbnak láttam nem erőltetni... Pedig a rajtom egész jó volt.


http://hgplm.gtr-masters.hu/