Oláh Gábor fot Oláh Gábor naplja

Ugrs a versenyz adatlapjra


60fps kupa, Monza, 3. hely

2011. 12. 06.

A versennyel kapcsolatban most is azzal tudtam vigasztalni magam mint mostmár sokadjára a szezonban: én megtettem mindent.


60fps kupa, Nürburgring, 5. hely

2011. 11. 22.

Ritka sz.r verseny volt Minden volt ami csak lehetett a netszakadást és a fagyást leszámítva. Többx is nagy lélekjelenlét kellett ahhoz hogy ne lépjek ki, 1x el is gurult a gyógyszer. Pipából adtam neki egy kövéret. Persze egyből megforogtam A kormányom meg mostmár végleg egy nagy rakás kula. Többx is elment a középpontosság, volt hogy már annyira hogy inkább megálltam újrakalibrálni Node sebaj, elvileg szerdán megérkezik a vadonatúj G27-em Ja, a T1: na az még 100%ban az én saram volt Elmértem. Amatőr hiba volt, dehát ez van. Mindenesetre remélem, ezzel le is tudtam a “kötelező“ egy kudarcot, már ami a szezont illeti


60fps kupa, Silverstone, 1. hely

2011. 10. 25.

Nekem jó döntésnek bizonyult a Lotus Persze tartottam tőle, de mivel az Eagle kevésnek tűnt az előfutam alapján (igaz, az előfutamra 0 gyakkal mentem, nyilván már csak azért sem volt olyan acélos az a teljesítmény), a Ferrarit meg alapból annak tartottam, így gondoltam egy életem egy halálom. WR repik és saját kútfőből való filózás után arra jutottam, hogy mi lenne ha nem használnék 2es fokozatot, a Lotiban úgyis annyi a nyomaték címszóval. A tempóm végülis így is megvolt és nyilván kevesebb váltás --> kevesebbet van a motor maxhoz közeli fordulatszámtartományban ill. kevesebb a speedshiftre való lehetőség, szal azt hiszem tényleg jó ötlet volt. És miután az int long teszten sem volt gubanc, kezdtem elhinni hogy igenis kibírhatja. Az időmérő nem úgy alakult ahogy elképzeltem. Márcsak azért sem mert késtem a meló miatt, de ami ennél is nagyobb baj volt az az volt hogy az utolsó nekirugaszkodásnál az Avast feldobott egy ablakot hogy ugyan tegyem már fel a Google Chromeot. Ami egyébként fent van No, ez levitte az fpst úgy 10-15re, vagyis dia, és akármit nyomkodtam csak nem akart eltűnni. Csak miután visszaléptem a boxba. És már hiába futottam volna neki újra, az orrom előtt csapták le a kockás zászlót. Lejárt az idő. Mindez nem kicsit bosszantott, egyrészt mert majdnem bizonyos vagyok benne hogy különben meglett volna a pole (gyakon 26,1 is volt). Másrészt meg parázhattam végig, hogy nehogy versenyen is előjöjjön. A versenyen aztán hálistennek nem jött elő. Amely a tavaly decemberi hondás vergődésnek homlokegyenest az ellenkezőjét hozta. A rajt után máris Ricsi elé kerültem, sztem a Coop vs. Loti miatt. Egyből el is kezdtem szakadni tőle, majd idővel kialakult egy 4-5 secnyi távolság, de aztán azt már tartotta És kb. ennyi. 1x azért majdnem bajba kerültem, a szívem is majd megállt amikor a Becketts bejáratán, féktávon bekapott az eleje. Hú, voltak ám vészmanőverek, épphogy nem csúsztam le a pályáról Tehát minden összejött végül, pedig Silverstone nem éppen a kedvenc pályám, itt annyix szívtam már... ami pedig a poén, hogy miután kiléptem a serverről és visszaléptem az xpbe mi fogadott? Az “ugyanteddmárfelakrómot“ ablak Végig jelen volt sztem, csak utána már nem szólt bele a játékba.


60fps kupa, Spa, 3. hely

2011. 10. 11.

Nos, azt hiszem Gyulával kedden megadtuk az alaphangot, már ami a szezont illeti Tényleg őrült egy kezdés volt, sz.rtunk mi bele hogy a Masta előtt nem kéne előzni, meg hasonlók Ez még talán az itteni tavaszi nathanos csörtén (65 Groundhog) is túltett. De ez így jó, így buli, ez az autóverseny, amihez persze 2 ilyen jó de mindig higgadt fejjel gondolkodó versenyző kell mint ő és én. A Stavelot kijáratán volt csak 1x meleg a pite, nagyon csúsztam kifelé, vagyis rája. Ez volt a 2. dejavum a versenyen (az első a rajt volt ), mert mintha már voltunk volna ilyen cipőben. A motorhiba, és így az esély elvesztése arra hogy megnyerjem a versenyt persze b.tat egy kicsit, de így, hogy műszaki probléma miatt estem vissza messze nem annyira mintha én dobtam volna el. Az meg ilyenkor mindig bennevan, 1 seces előnynél nem lehet spórolni... Miután visszaestem Gabó mögé és utolértem, vele is volt egypár adok-kapok, szal arra igazán nem panaszkodhatok, hogy unalmas versenyem lett volna Mindezekhez persze kell egy ilyen istenkirály pálya is, de tényleg, itt tényleg nagyon jókat lehet meccselni, itt aztán meg lehet mutatni a másiknak hogy milyen tökös gyerek vagy Am 2x találkoztam a szalmabálákkal is, mind2x a La Sourceban. Először akkor amikor a Gyulát ki akartam volna fékezni. Igen ám, csakhogy ő is a befelé húzódott így aztán volt is olyan vészmanőverezés hogy ihajj De én voltam a hülye, hogy azt hittem majd szépen az ideális íven akar fordulni. Eszembe se jutott hogy védheti a belső ívet A 2. is elég vicces volt, akkor Gabó előtt voltam és nagyon későn akartam ott fékezni hogy még csak eszébe se jusson mellém tenni a vasat. Hát, tényleg nagyon későn sikerült


Köztes hetek 1967, Mosport Rain, 5. hely

2011. 09. 20.

Azé ilyen is már rég volt, hogy “önerőből“ ennyire kikapjak Úgy értem, a komplett mezőnytől Ill. ilyen még tán nem is volt, kivéve mikor 67 f2vel próbálkoztam a 65 f1ek ellen. Úgyhogy ebben az esőversenyzésben úgy látszik nagyon nem ütök a példaképemre Am tartottam ettől hogy ez lesz, már a GTR2-ben se ment ha esett, pedig ott még segítségekel mentem Egyébként ahogy néztem a grafikont, Andrea egy hibáját kivéve senki sem bakizott nagyot. Egy olyan pályán, amin még szárazon is könnyű eldobni. RESPECT Pedig arra számítottam hogy majd mások hibájából szépen előre lépkedhetek Hamár tempóból nem megy. Igaz, Andrea 1x mögém került, de hiába, esélyem sem volt, csak egyetlen kört bírtam magam mögött tartani. Innentől, elfogadva a teljes, súlyos és megalázó vereséget próbáltam legalább arra figyelni hogy ne hibázzak, menni a saját tempómat és élvezni magát a vezetést. De ilyen körülmények között még az se ment (mármint az utolsó)


Graham Hill Kupa, Monaco, 1. hely

2011. 05. 31.

Gondolatok Monacoról és magáról a Graham Hill kupáról. Rendkívül megerőltető verseny volt. Főleg mentálisan. Még soha nem izzadtam így le egy futamon mint ezen Igazából nem hittem benne hogy meg tudom csinálni. Főleg a spa-i kudarc után, amely után nagyon elcsüggedtem, annyira, hogy úgy döntöttem kihagyok egy teljes hetet és így az előfutamot is. Hogy ez volt-e a kulcs Monacóhoz azt nem tudom, de továbbra is érdekes, hogy pont egy Spat nem tudok megcsinálni, ami az egyik legkönnyebb pálya volt a naptárban miközben egy Monacot igen És én ezt tartom az első “igazi“ győzelmemnek. Mert egy éve Rouenben ketten is kiestek előttem és a Milán is hibázott, ősszel Le Mansban pedig Ricsi esett ki előttem. Most Zandvoortban már nem volt ilyen, de ott meg a végén resetelnem kellett, márpedig IRLben olyan nincs A felkész során egy nagy találmányom volt: a 2es fokozatot levettem egészen 6200ig, ez sokat segített a kigyorsításoknál (tudjátok mennyire gyűlölöm amikor táncol a kocsi ). Az edzésről nem mondok semmit, már úgyis tudnátok mit írnék A versenyen egy meleg pillanatom volt, amikor a 11. körben a Tabac féktávján teljesen indokolatlanul megúszott a hátulja. Összeszedtem, de vmit vmiért, tehát a falkoccot nem úszhattam meg. Szerencsémre nem ment el a futómű. Azért az nekem külön öröm, hogy minden (számomra) fontosabb pályát kipipáltam ezzel. 2009 ősz Indianapolis, 2010 augusztus Nürbi (igaz, ez a GBGPLben), 2010 szeptember Monza (ez is), 2010 november Le Mans, 2011 január Spa (a 10 éves a HGPLM versenyen) és most Monaco. A bajnoki címről: természetesen nem akarom a saját címemet illegitimnek minősíteni, hiszen én gyűjtöttem a legtöbb pontot. Tehát persze, ilyen értelemben megérdemelt. De azért az LOL, hogy egy bajnok Monacoban steering hackel megy ill. hogy még mindig 85/30as difivel és min. 5 clutchcsal, nem? A létszámról: hát igen, nagyon kevesen indultunk, de én vhol megértem miért: idény vége, sokaknak már nem volt tétje a dolognak. Funolásra meg úgyis alkalmatlan ez a pálya. Másrészt volt aki írta is, hogy azért nem indul mert nem akarja hogy vmi gubanc miatt ő döntse el a bajnokságot. Végülis a lényeg, hogy a címre esélyesek ott voltak és az, hogy semmilyen külső tényező (pl. egy netszakadás) nem szólt most bele a versenybe. Végezetül köszi mindent, köszi a versenyeket mindenkinek, ebben külön köszi a mindvégig gentleman de am egy jottányit sem engedő versenyzői magatartást.


Köztes hetek 1967, Spa, 2. hely

2011. 05. 10.

Am nekem sem volt zökkenőmentes az estém, bár én legalább végigmehettem. 2 hibám volt, először egy kicsi, amikor túlvállaltam a La Carriére 2. jobbosát. Alig bírtam összeszedni. Aztán egy nagy, mert túl kihúzódtam a Blanchimonthoz. Na, ott viszont fejreálltam És ez az első helyembe került, de igazából le..., ez még csak egy előfutam volt Am büszke vagyok magamra, BRMmel még 19 elejét is mentem. De a Brabi remélem hoz még vagy 2 secet, a cél a 16 És ismét üdv egy régi/új versenytársnak, konkrétan a rajtkirály Papdi Tominak


Graham Hill Kupa, Városliget, 2. hely

2011. 05. 03.

Már le sem írom hogy milyen meglepetést okozott a keddi versenyképességem, mert úgysem hiszitek el Pedig tényleg, talán most lőttem mellé a legjobban az esélylatolgatásokat illetően. 2,00,5nél soha nem volt jobb köröm, miközben láttam hogy Gyula 2,00,2t megy és még van benne. Aztán gondoltam ha Gyulának megy akkor Gabónak is Aztán ott volt Jani aki Ferkával indul. Aztán ott volt Gergő aki 59eket ment egy héttel előtte. Aztán Ricsi ugye alap Szal tényleg azt hittem hogy ebből most csak a lepattanókra futhatja. Mondjuk szinte az utolsó pillanatban kipróbáltam Jani GH2 mexikóját, pár tizedet hozott (ezzel ment a 2,00,5) és azzal stabilabban is ment. Eredetileg Hondát gondoltam ide, mert a Coopra nagyon megharagudtam Watkins után De aztán úgy voltam vele hogy a Honda itt csak úgyis kínlódás volna, akkor már inkább Coop. Legfeljebb robban megint és akkor biztos a Brabi utána Időmérő: amikor megfutottam az 59,8at éreztem hogy talán csak van keresnivalóm itt Verseny: hát ez aztán az volt, csupa nagybetűvel. A rajtot megint elbuktam Gergővel szemben, aztán a balos hajtűben egy pillanatra megbicsaklott a kocsi és már nyakamon is volt Jani is és Ricsi is. 3wide, amelyből persze én jöttem ki a legrosszabbul Így lettem egy kör alatt 1.ből 4. Aztán Gergő megperdült, 3. Aztán Ricsi is hibázott, végül nagy nehezen elé kerültem. 2. Aztán pár körrel később visszatámadott amit kivédtem, sőt ő fel is adta a küzdelmet (mi volt Ricsi?). Aztán usgyi Jani után, akitől azt hittem le fogok maradni, de pár kör után tudtam hogy nem Micsoda küzdelem volt...a maradék 20-35 körben folyamatosan a nyakán voltam, más híján próbáltam nyomás alatt tartani, de hát tudhattam volna hogy Jani jól viseli az ilyesmit 2 lehetőségem adódott egész verseny alatt, de végül nem sikerült élni velük. Így ezúttal (is) egy 2. hely jutott, ami azért pontokban elég szépen hozott a konyhára Szóval fantasztikus verseny volt, az ilyen pillanatokért érdemes csinálni az egészet. GPL rulez, Városliget rulez És grat Jani! Én azt hiszem képtelen lettem volna így kitartani


Graham Hill Kupa, Watkins Glen, 5. hely

2011. 04. 19.

Remek egykörös tempó, sz.r versenytempó. Am nem volt az edzés- és a versenysetup között semmi különbség, talán ez sem volt egy szerencsés dolog. Dehát 2009 őszén bevált, gondoltam most is be fog Hát most kevés volt. Komolyan mondom, feldolgozni se tudtam az előttem-mögöttem menők tempóját. Gergővel csak pár kör erejéig tudtam keménykedni, aztán már-már megalázóan lelépett Volt hogy 1 secet adott körönként. Jani volt a második sokk. Bár egy darabig vele kapcs. is úgy éreztem hogy tudom tartani, aztán 1xcsak “elindult“. De hogy! Pedig a végén már én is határon mentem, edzésstílusban, de hiába. Megmondom az őszintét, elég lélekromboló volt De nem ez volt a legnagyobb baj, merthát ha utol is ér, meg is kellett volna előznie. Ha meg is teszi, még mindig bőven Gyula előtt vagyok. A Cooper csodamasina ismét nem volt partner, ismét a motor. Nem értem, miért haragszik rám ennyire (Vagy vmelyikőtök vuduzik? ) De még ez sem a legrosszabb volt ami történt. A legnagyobb baj az amikor az ember legnagyobb ellensége saját maga. Reset után annyira kapkodtam, hogy véletlenül lükvercbe raktam Így elment a Gyula is. Azért az 5. helyet köszönöm hogy megítéltétek és grat Gabónak! (Akármennyire untad )


Graham Hill Kupa, Rouen, 3. hely

2011. 04. 05.

Edzés: nehéz szülés volt, de minden jó ha a vége jó Gergőnek én is grat, azon az 56,4en én is csak pislogtam és nem sokkal marad el az én ferkás pb-mtől. Ha még egy kicsit a versenybeli koncentrációdon tudsz fejleszteni, akkor végképp “beértél“ Mert ez nem Monza volt hanem egy Rouen és nem is Lotival. Verseny: az első körben még reménykedtem hátha fel tudom venni a kesztyűt Gergővel, de 2 kör után világossá vált hogy nem. Az viszont igen hogy még a 2. helyet is csak bérlem, igazából olyasmi érzés vett erőt rajtam mint tavaly Silverben. Gyula nyomult is rendesen, persze ésszerű keretek között próbáltam védekezni (mert a verseny az azért mégiscsak verseny ), de hamar eljött a pillanat amikor már nem volt mit tenni. Aztán nagyon meglepett hogy Jani is ripsz ropsz ottermett, vele szemben is egyértelmű volt hogy sokáig nem tartható az állapot, de ebből viszont crash lett. Mondjuk a Honda kibírta (sőt, később egy gumikoccot is a rókalyukban, masszív egy gép ez ), de közben Gabó elment. Sőt 1xcsak nagyon elment, ezt se értettem hogy hogyan lett pár kör alatt a 6 mp hátrányomból 16 Amúgy innentől kezdve semmi érdekes, róttam a pontatlan köröket (fura, most Hondával sztem egy tökéletes köröm sem volt egész este, múltkor a Cooperrel mintha olajozotabban mentek volna a dolgok) és végül befutottam 3.nak. A kocsiválasztást nem bánom, mert akármennyire is esélytelen voltam a győzelemre, sztem a Coppal sem mentem volna sokkal többre. Grat a győztesnek!


Graham Hill Kupa, Zandvoort, 1. hely

2011. 03. 22.

Felkészülés: most nem volt kedvem új setupokat próbálgatni, úgyhogy elővettem a tavalyi GH-t hogy ha akkor jó volt most is jó lesz. Annyit találtam csak ki, hogy mi lenne ha a balos hajtűben nem kellene visszaváltani egyig, ezzel is megkönnyítve a kigyorsítást belőle. Szal módosítottam az áttételeken, oszt kalap. Ja, és a kormányzár. Kipróbáltam azt amit Szeglet írt vhol, hogy hogyan kapom meg azt a kormányszöget Momoval amit ő használ. Nálam 12 jött ki, és úgy érzem bejött. Edzés: megint bejött a 4 tized Verseny: jó rajt, jó első körök, de aztán úgy éreztem hogy már megint kezd elmászni az a rohadt squashlabda a helyéről. Innentől kezdve 5 körön keresztül minden egyenesben lenyúltam a fékpedál alá és próbáltam addig birizgálni amíg újra jó nem lesz. De kár volt hozzányúlni! Mert csak egyre rosszabb lett, és a fékhatás ill. az adagolhatósága is emiatt folyamatosan romlott! Kezdtek vészjóslóan besokallni a T1ek, meg a Scheivlakban 2x is majdnem keresztbe álltam. Jani is feljött rám, mondom, egyre jobb. Nem voltam ám kicsit sem ideges Így úgy döntöttem akkor hagyjuk, majd beáll magától vhogy, majd akklimatizálódom. Rendeződtek is a dolgok szép lassan, vagy csak megszoktam az új helyzetet? Vmelyik a kettő közül A verseny további részében igazi esemény nem volt (persze meló volt bőven, hiszen Janit ezután is nagyon nehéz volt tartani), legalábbis a 44. kör végéig. Gondoltam kicsit rámegyek már a FL-re, olyanom úgysincs még (nem is lett). De csak kicsit, olyan óvatos duhajjal, mert nekem vmiért a Cooper a Honda, pl. hétfőn is elfüstölt nem is egy motorom. Nadeszal a Coopnak még ennyire se volt kedve hozzá, és ezt egy újabb motorhiba keretében értésemre is adta Hú, volt ám kapkodás hogy Jani előtt maradhassak! Majd nézzétek meg milyen gyorsan leparkoltam majd restartoltam a pukk után! Egyedül azt nem értem miért csinálom mindig azt hogy felbőgetem a motort mint a barom ahelyett hogy azzal kezdeném hogy sebességbe rakom. Amilyen szerencsém (szerencsétlenségem) van ezzel a Cooperrel, lehet hogy ezt is külön kellene gyakorolni? Az utolsó kör pedig máris történelem, legalábbis nekem biztos Ezt még az unokáimnak is el fogom mesélni Am persze szörnyű volt, semmi tempó, semmi sebesség, teletank, hideg gumik...igazából ha Janinak összejön minden nem tehettem volna semmit.


Köztes hetek 1967, Zandvoort, 2. hely

2011. 03. 15.

Jó érzéseim vannak a köztes futammal kapcsolatban. Persze Ricsi megint más kategóriát képviselt. Na ez nem mintha meglepetésként ért volna Am a táv közepétől elég funosra vettük a figurát, főleg a befutót De szal a versenyen futott 25 fél egész biztató a bajnokira nézve, még egy kicsit rágyakorlok és minden rendben lesz


Graham Hill Kupa, Monza, 2. hely

2011. 02. 22.

Tegnap megint jó versenyem volt. Pedig most én sem gyaktam agyon magam, vasárnap mentem először, nem is setupoltam, kisebb módosításokkal tul.képpen a tavaszi monzai setupot vettem elő hogy “jó lesz az“ Persze ide nem is kell nagy felkészülés, én is ismerem már minden méterét a pályának és 2 kör alatt akklimatizálódik rá az ember. Az edzés most nem jött úgy össze ahogy szokott (Monzában is nehéz a jó kört összerakni), így kicsit az esélytelenek nyugalmával vártam a rajtot. Ami fantasztikus volt (asszem Hondával is ráéreztem mostmár, még BRMmel kéne megtanulni ) és a T1ből már a 2. helyen jöttem ki (igaz, ehhez közrejátszott Gáborék kocca is). Amit meg is tartottam végig. És az első körig úgy éreztem még talán Gergőt is be tudom darálni, de aztán a sas kibontotta szárnyait és ágyő Ezután világossá vált hogy csak akkor kerülhetek eléje, ha ő vagy a gépe hibázik. Az eleje am tiszta Hockenheim volt: Gergő elöl, Ricsi pedig feljövőben Már éppen kezdett volna meleg lenni a pite, amikor feladta. Aztán látom, hogy mögöttem Sziszka már tizenakárhány mp-re van, tehát nyugi, ezért ismét elgondolkodtam hogy mi volna ha megpróbálnám Gergőt befogni Na persze Így megint nem erőltettetem, mégis jött egy x-akta: a motorom bedadogott úgy 5 körrel a vége előtt. De ami fura volt benne, hogy nem füstölt. De akkor meg kifogyhatott volna a benzin? De mivel ezt meg kizártnak tartottam, így továbbra sem tudtam hova tenni a dolgot Mind1, az időbe belefért a reset. Majd végigcsorogtam a hátralévő köröket. Nagy grat csapattárs! Szép volt! Vhogy így kell ezt csinálni Am Hockenheim után már tudtam, hogy 1x képes leszel rá. És egyben ez a következőt is jelenti: IMAS egy kettő! Történelmünk első kettős győzelme. 2. 3. 2. most megint jól indult a szezon. Legalább ilyen folytatásban reménykedem, ill. még abban, hogy legalább egy alkalommal megint fel sikerül tenni az i-re a pontot


Graham Hill Kupa, Hockenheim, 3. hely

2011. 02. 15.

Végülis be is jött amire számítottam meg nem is. Bejött atekintetben, hogy az elején úgy hagytak ott ahogy akartak (mondjuk én előre megfogadtam hogy csak semmi hirtelen mozdulat, semmi keménykedés ), bár szerencsére Gyula már azért fennakadt rajtam Nem jött be atekintetben, hogy mivel a mezőny egy része korán lemorzsolódott ill. magamhoz képest azért jól és hiba nélkül mentem, nem estem sokat vissza. Az edzés “szokásosan“ jól sikerült, persze hogy aznap mentem először 52 alá, szuper, első sor. A rajt is okés lett, elsőnek fordultam, de Gergő gyorsan “letudott“, 2. hely. Azért az király érzés volt hogy a 2 IMAS kocsi vezette a mezőnyt De Ricsi is ripsz-ropsz utolért és lehagyott, de mivel pont abban a körben Gergő eldobta, maradtam 2. Aztán jött Tomi és az se sokat kérdezett Ő is elhúzott, de unatkozni továbbra sem kellett mert jött a köv. játszópajtás Gyula személyében és kezdődhetett a harc a 3. helyért. Na, vele szemben már sokat segített a Honda egyenesbeli előnye, 1x fogott szélárnyékot, akkor volt is egy ütésváltás, de mákom volt, az Ostkurve kijáratán füvet fogott így maradt mindenki a helyén. Így ezzel ismét szereztem egy dobogós helyet


Graham Hill Kupa, Kyalami, 2. hely

2011. 02. 01.

Nos, tegnap ismét meg kellett állapítanom, hogy még mindig képtelen vagyok önerőből nyerni. De hamár nem sikerülhetett (köszönöm a Sunset Bendnek ismét, imádom, bár valszeg Gyula amúgy is bedarált volna, mivel egészen a versenytáv 2/3áig gyorsabb volt), gondoltam legalább egy 2PFL jöjjön már össze a statisztikákhoz, de Gyula sajnos attól is megfosztott De: azért érzem magamon a fejlődés jeleit, mivel amikor elkezdtem a gpl-es pályafutásom, egyáltalán nem tudtam elviselni, ha a sarkamban vannak. Mostmár csak akkor nem bírom a nyomást ha az 1. helyen megyek (Gabóval szemben pl. már nem volt semmi para, sőt még vissza is vertem egy támadást meg persze hogy hétfőn is megvolt probléma nélkül 3 int long is) Szal sztem úgy fél-egy év még és kinövöm azt is Végülis: pole, meglett a 19 is, 2. hely...így sem egy gyenge kezdés ez


Köztes hetek 1967, Spa, 1. hely

2011. 01. 04.

Az én versenyemről: elismerem, tudtam, hogy erős leszek (dehogy ennyire...). Még akkor is ha most az ünnepek miatt csak 3 nap volt felkészre :-D Vasárnap meglett az edzéssetup (wg eagle spa evo2, próbáljátok ki 1x), hétfőn meg a versenysetup (wg eagle spa halfGP, ezt is). Az edzésen a 2. körben meg lett a 14, és bár most meg a Burnenville - Malmedyt rontottam el úgy ahogy van (a RA szerint majd 3 tized ment ott el), azért tudtam hogy ennek elégnek kell lennie. A rajtnál nagyon zavarban voltam, mert annyira bent volt a helyem hogy attól féltem nem 3 hely/1 soros-e a grid. Persze így meg nem értettem miért nem látok senkit se balról se jobbról :-) Plusz a rajt sem sikerült vmi fényesen, bebicsaklott a kocsi, és így amikor az órúzsban láttam magam mögött a crashelő Lotit arra gondoltam lehet hogy én voltam, mert rácsuktam a kaput, mert mivan ha azért nem láttam eddig mert laggolt. A verseny így lényegében el is dőlt, mögöttem Majer Tomi máris fényévekre, bár a kör 2/3ánál majdnem utolért mert átváltottam felvezető kör stílusra, mert azt hittem restart lesz mivel vki beírta a chatre :-D A kör végén a La Sourceból kijövet még volt egy nagy mentésem aztán ennyik is voltak az izgalmak. Féltáv körül többször is gondoltam rá, hogy bevárom Ricsit aztán meg hogy Gabót, de nem tettem meg mert 1. mindenképpen nyerni akartam, és így volt a biztos :-D 2. nem akartam vmiféle eolc server vagy közös gyak komolysági szintjére ledegradálni a 10 éves a HGPLM, Spa-t, úgy gondoltam inkább megadom neki azt a tiszteletet hogy nem csinálok funracet belőle 3. annyira úgysem volt unalmas, hiszen sem Spat, sem magát a GPL-t sztem képtelenség unni :-) Tul.képpen így is élveztem végig a futamot, minden percét, fantasztikus ez a GPL fizika no, imádom :-) Boldog szülinapot, HGPLM! :-) Grat mindenkinek, főleg azoknak akik végigértek, főleg a visszatérőknek, és még főleg Varga Ádámnak. Ennyi kihagyás után sztem derekasan helytálltál. De nagyon örültem Portionnak ill. Vörös Tominak is, hogy jelenlétükkel ők is emelték az est fényét :-)


John Surtees Kupa, Nürburgring, 2. hely

2010. 12. 28.

Az én versenyemet elsősorban 2 technikai probléma teszi emlékezetessé. Csak azért nem esz a kefe különösebben miatta, mert reálisan nézve Ricsivel ígysem-úgysem tudtam volna mit kezdeni, a versenyen való legjobb köröm épphogy jobb lett mint az ő leggyengébbje, a 2. hely meg így is meglett. Az egyik az edzésen ért, 2x is, 2 körömben is elfüstölt a motor. Ez azért is volt probléma, mert felvezetőt spórolván 4 körre tankoltam. És ugye reset - benya vissza. Pedig ha fogyhatott volna az üza a végére 10 alá sztem le tudtam volna menni, gyakokon 8-9 is volt, na mind1. Igaz, én tehettem róluk, mert miért kell nyomni az ugrató tetején is? De csak bosszantott, elvégre nemcsak törés nélkül teszteltem, akkor se vettem el a gázt, mégse volt gond. Mind1, végülis csak egy pozíciót jelentett. A rajt sima volt, és el is kezdtem gyötörni Gabót amennyire csak tőlem tellett. Éreztem, hogy gyorsabbb lehetnék, dehát előzni itt nemigen lehet, főleg nem egy Cooppal egy Brabit. Szal tapadtam, vártam. A 2. kör elején aztán hibázott és zöld lett az út. A 3. kör legelején, az U visszafordítóban jött a másik probléma, de ez már hardveres hiba volt. Elállítódott a kormányom, a középállása kb. 5 percnél lett, pont úgy mint Silveren az edzésen. Az volt a szerencsém, hogy már volt elég előnyőm ahhoz, hogy reseteljek. Biztosra mentem, megnyomtam 3x is És akkor kapott el az ideg, amikor szembesültem azzal hogy ez hardverhiba, mert sajnos nem oldotta meg a problámámat. Viszont cserébe kaptam egy teletankolt autót Mondjuk tartottam tőle, hogy ez lesz, mert nem követtem el semmi olyasmit ami elállíthatta volna a futóművet...mondjuk nem akarom túlfényezni a dolgot, igazából gyorsan megszoktam az új helyzetet, és talán csak pár kanyarban éreztem igazán hátrányát. Mondjuk a Gabó többet már nem akart lemaradni, sőt az utolsó körre hozta a szokásos formáját és a vége felé robbantott, úgyhogy éreztem, nincs mese rá kell tenni még1 lapáttal. Nagyon nem akartam, hogy a hátsó egyenesre rám tudjon gyorsulni Na ennyi, összességében elégedett lehetek. Megvolt a 8 kör hiba nélkül, és ez nekem mindig egy fontos dolog Én igazából még legszívesebben vezettem volna, de tényleg, úgy éreztem szinte elrepült az a 8 kör. A 2. felét már kifejezetten élveztem, teljesen ráálltam a pályára. Imádom ezt a hullámvasút pályát Ricsinek gratulálok! Kétségtelenül az nyerte meg a bajnokságot aki a leginkább megérdemelte De azért Ricsi, csak jelzem, tavasszal sztem ne lépj ki egyből egy motor vagy vezetői hiba után mert én nem fogok És csapattársamnak köszönök mindent, nélküled nem lehettünk volna 2.ak


John Surtees Kupa, Silverstone, 5. hely

2010. 12. 14.

Hát, én még tán soha éreztem ilyen szánalmasnak egy versenyemet sem. Tegnap igazi losernek éreztem magam. Nagyon lassú voltam egész “hétvégén“ (főleg a versenytempóm volt nagy csalódás, persze idővel beletörődtem a sorsomba ), plusz az edzésen még a kormányom is elállítódott (úgy értem crash nélkül és úgy, hogy a reset sem segített rajta, na ilyen se volt még), a futamon minden csatából vesztesen jöttem ki (igaz, legalább voltak ), és most még a motorhiba is összejött...azt hiszem Silver sem lesz nagy kedvencem ezután sem. De Nürbitől máris fel vagyok dobva, megint egy rohadt nagyot akarok menni ott


John Surtees Kupa, Mexikóváros, 3. hely

2010. 12. 07.

Azt hiszem elégedett lehetek. Tegnap hoztam amit lehet, ennyi volt a csomagban, pont ennyi. Az időmérőn mivel már a 2. körömben futottam egy óriási új pb-t, nem is erőltettem tovább. Gondoltam, ha sikerülne is még tovább javítani (ami kizárt), minek, a Gyula akkor úgyis rátenne még1 lapáttal. Éreztem hogy ezen a kedden mindenképpen mögötte van a helyem A rajt sima, a T2ig izgi volt, aztán semmi. Csak magammal törődtem, a saját tempómra ügyeltem, az se érdekelt hogy a Gyula elhúz, meg az se, amikor később felért a Ricsi. És bár azért félre nem akartam állni, de nem is izmoztam feleslegesen ellene, akkora volt a tempókülönbség. Az 1. T1 találka így is majdnem problémás lett, de a 2. már nem, szépen betetted a vasat, pont az utolsó pillanatban A lényeg, hogy ezen a pályán is túl vagyunk


Köztes hetek 1967, Mexikóváros, 3. hely

2010. 11. 30.

A verseny egész jól indult, Gabival jó volt az a kis birkó, meg aztán is próbáltam amennyire csak lehet megkeseríteni az életét De 1xcsak leakadt a húskampó majd lassan, de biztosan el is vesztettem a fonalat és lemaradtam mint a borravaló. Ami őszintén szólva nem esett túl jól, ezért úgy döntöttem, a bajnokin már Cooper lesz


John Surtees Kupa, Le Mans, 1. hely

2010. 11. 23.

Röviden: jó futam volt Bővebben: az edzésen azért nem erre számítottam Eleve rittig az 1. gyors körömön az utolsó kanyarban szúrtam el. És már el is ment az edzés fele, mondom fedezze meg. Aztán azon is meglepődtem, hogy a 19 eleje mire is elég, hát semmire. Aztán amikor megláttam Gergő 17es körét, már csak pislogtam (grat ám ez első polehoz ). Azért még akkor is reménykedtem hogy a 2. rajthely csak meglesz. Erre persze Ricsi is robbantott egy 18at, bár ez volt a legkevésbé meglepő. A végére azért a 3. kocka csak összejött. A rajtom egész jó lett, de Gergő nem kérdezett a T2ben, mondom, oké De a T4 kigyorsot elrontotta, épphogy kikerültem (mondjuk ez még semmi, a Gyula szemszögéből még durvább volt a szitu ). Aztán a Gyula kifékezett a Mulsanneban. Aztán a köv. körben szerepcsere, most én mentem a belső ívre, de Gyula túlcsúszott, én meg mehettem Ricsi után. Nem is volt messze, 1-2 km után éreztem is, hogy most kivételesen lehet keresnivalóm ellene. Na be is lelkesültem, hajtottam is a Hondát mint Singer a varrógépet Néha egész közel is voltam már, de persze olyankor mindig jött vmi kisebb hiba, ami miatt kezdhettem újra az egészet. Aztán a verseny közepe táján Ricsi is rontott, onnantól lebiztonságiztam az egészet. A diszkósokat nagyon sajnálom Sajnos, vhogy nekünk ez a pálya sem működik, lehet hogy ezt is tiltólistára kellene tennünk, bármennyire is amúgy a szívem csücske... Az azért érdekes, hogy a 2. is francia földön jött össze, nemtom hogy van ez, de szal azért érdekes (Reimsbe mikor megyünk? Na jó, lehet Clermont is ) És gyerekek! A Honda! Egyetlen egy motorhibám sem volt egész hét alatt! Miközben Eaglelel volt egypár...Ez is akkor most hogy van?


John Surtees Kupa, Watkins Glen, 5. hely

2010. 11. 09.

Na, ez tegnap megint nem jött össze, miután 1x megint túl közeli kapcsolatba kerültem a korláttal Előtte az edzés még igen, ismét sikerült elvárásaimon felül teljesíteni. A rajt is jó volt, és a Ricsit le is nyomtam a Loopban Persze ez csak a versenyzés miatt kellett, nem mintha azt gondoltam volna hogy ott is tudok maradni Az elejétől kezdve nyilvánvaló volt számomra, hogy csak a tökéletesen alkalmas pillanatra vár. Aztán amikor az eljött, megismételtük a loopos actiont, csak fordítva Hogy mennyire csak időhúzás volt részemről ez a vezetés, azt mi sem konstatálta jobban, hogy úgy otthagyott utána mint eb a sz... A vége lett még izgis, mert Majer Tomit teljesen utolértem, már éppen kezdődhettek volna a fightok, amikor letelt az 55 kör És míg a verseny derekán alig vártam hogy vége legyen, úgy a végén meg még olyan jó lett volna egy pár kör fun Mivel mostanában az van, hogy egy elk.rt verseny után jön egy nem elk.rt, így Lemansban ismét bízom egy jó szereplésben Bár itt Watkinson akkor is csak fura volt nekem, hogy nem ment hiba nélkül, amikor pl. egy Bathustban meg igen Lehet hogy nekem minél nehezebb egy pálya annál könnyebb? (múltkor Monaco is megvolt, Nürbi is eddig mindig) Grat Ricsinek, de grat Gabónak is, nagyon erős most a bajnokságban (azért majd próbálok még faragni a hátrányomon )


Köztes hetek 1967, Watkins Glen, 5. hely

2010. 11. 02.

Jó kis verseny volt a tegnapi is. Tehát nem eredményes, hanem jó Vagyin funos Ugyanis az elejétől már a 2. körben búcsút inthettem, miután BxL előzéséhez túl nagy ívben vágódtam ki. Ezért a korlát ott azt mondta hogy game over Aztán kicsivel később a motorom is mondta. Ez már a 2. reset volt, tökutolsóként indulhattam neki újra. De most úgy voltam vele hogy semmiképpen nem lépek ki, merthát kell a teszt, jobb dolgom úgysem volt, nameg gondoltam legalább lesz lehetőség bőven meccselni Volt is egypár szép pillanat


John Surtees Kupa, Zeltweg 1971, 3. hely

2010. 10. 26.

Nem volt egy rossz verseny, bár azért most is volt pár kisebb baki... Edzés: nem érdekel mit hisztek. Leptem már meg magamat, de ennyire még soha Totál görcsből csináltam ugyanis...eleve késve léptem fel a serverre, aztán az első 45,6 után egyre csak a valamiért eldobott körök jöttek. Közben az idő vészesen telt...szóval annál az utolsó körnél már igencsak remegett a lábam Na mindegy, szóval belülről nagyon gáznak éreztem. Verseny: jó rajt, dehát itt annyira aláz a Lotus hogy BxL csak ott volt a T1-ben a belső íven. Aztán meg ott is maradt, igazából nem is tudtam mit akar, paráztam is hogy nehogy ütközés legyen belőle, gondoltam eleve szélesen fordulok...Szóval hogy ez az ő csapdája volt-e, vagy a sajátoméba estem bele, azt nem tudom, mindenesetre besokallt a T2-ben, az biztos Ez 2 pozíciómba került, mert közvetlen ezután Sziszkának is meg kellett adnom magam 2 körig ment is vonat, aztán fél kör alatt megváltozott minden: először BxLnek besokkalt a T4, az utolsó kanyarban meg ráijesztettem Sziszkára ami az én szempontomból nagyon jól sült el és újra a 3. helyen mehettem. És kb. ennyi volt az esemény, mert Milánék közbe elhúztak. Milánt azért próbáltam tartani (ill. igazából utolérni és leelőzni ), de kevés voltam ahhoz, hogy igazán komolyan kelljen vennie. Mindenesetre asszem még ilyen közel sosem voltam az alienekhez Kreditrendszertől és gyakorlás mennyiségétől függetlenül, bár mint Ricsitől megtudtam, még én sem gyakorlok eleget És a végére még a táblás emberem is megtanult számolni


Köztes hetek 1967, Zeltweg 1971, 1. hely

2010. 10. 19.

Jó kis futamok voltak, ment is a szekér...és Mt. Panoramaból kiindulva hátha ez egy jó ómen A Ferka meg nagyon meglepett azzal, hogy 1x sem robbant le még a felkész alatt sem Pedig rendszeresen és módszeresen húztam a fülit Viszont a táblás embert verseny napján le fogom tiltani az ebéd előtti aperitifről, mert rendszeresen elszámolja hogy hány kör van hátra Am komoly...


John Surtees Kupa, Mosport, 3. hely

2010. 10. 12.

Gyerekek, én nem szépítek, hihetetlenül csalódott vagyok. Igazi kudarc volt a tegnap este. Pedig 30 kört vezettem, de éppen ezért...ezt azért még fel kell dolgozni Persze gondoltam és meg is írtam itt, hogy csak idő kérdése lesz Mosport mikor darál be. Még jó, hogy vagy fél vagy egy évig ide se kell jönni...


Köztes hetek 1967, Mosport, 2. hely

2010. 10. 05.

Ezekre a köztes futamokra nem bántam meg hogy bevállaltam a traktort Úgy érzem egész jól mentem az első futamon, hiszen (majdnem) tudtam tartani a tempót Gabival. A 2. futamon miután belekeveredtem a T2-es balhéba, tökutolsóként már vhogy nem volt kedvem folytatni Az ilyen BRM-es szereplések arra is jók, hogy újra tudatosuljon bennem, hol is a helyem Hát 2 teljes mp-cel supermanjeink mögött


John Surtees Kupa, Bathurst, 2. hely

2010. 09. 28.

Ez végre egy jó verseny volt egy nemtomhanyadik ezüsttel, egy fantasztikus pályával (igen, ezt akartam írni ), edzésen egy új pb-vel. Pedig az uccsó féktávot egy picit elfékeztem, na mindegy, azért jó kör volt. Egyszer ki kellet már jönnie, hétvégén már többször belenyaltam a 2,01 végébe, tegnap meg az elejébe, de vmi mindig közbejött A verseny maga a túlélésről szólt. Azt éreztem, hogy Gyulát tudom tartani, de a BRM-es brigáddal nem is foglalkoztam. De Milánt egy hiba után megelőztem, Ricsit meg az Essesnél kerültem el, de mindkét eset után úgy éreztem hogy csak bérlem a helyet. De csak ottmaradtam, mentem a saját tempómat, hibák nélkül. Egyszer persze azért csak sikerült falat kaparni az Esses utáni részen, de még belefért, ennyi gondoltam hogy lesz, ezzel a kanyarkombinációval volt a felkész alatt a legtöbb bajom. A T3-T4 kombóval ekkora hálistennek sikerült összebarátkozni Grat a győztesnek, ismét más dimenzióban versenyzett U.i.: de ha hiszitek ha nem, a T2-t még mindig nem értem, az az érzésem 1x sem sikerült 100%-osra, de lehet hogy ahogy én szeretném bevenni úgy nem is lehet?


Köztes hetek 1967, Bathurst, 1. hely

2010. 09. 21.

Tényleg jó kocsi ez a Loti Az első verseny rajtjánál magam is meglepődtem, hogy Milán elé tudtam kerülni, az meg még jobban, hogy nem darált be mindjárt az első körben. Sőt, kialakult egy 3 mp távolság köztünk, persze féltávtól elkezdte lefaragni, pont az uccsó körre épp befogott volna amikor bedöglött a motorja. Pedig micsoda befutó lehetett volna A 2. verseny felvezetőjén nekem is sikerült mind2 galibába belekeveredni, aztán a T2ben eldobtam a vasat, megint legszívesebben esc-t nyomtam volna de mondom itt másoknak is lesz még problémájuk nameg úgyis kell a versenytapasztalat. Utána a hátsó egyenesben volt a köv. szitu, Laci - Milán - én - Jani sorrendben értünk az uccsó kanyarhoz. Nagy lendületben voltam, gondoltam beszúrok féktávon Igen ám, csak ezután Milán is bejött a belső ívre, én próbáltam még beljebb húzódni, egy pillanatig 3wide is volt, össze is értünk, de nagy baj nem lett belőle. Közben a vezető négyes nagyon elment, de aztán gyorsan felértem rájuk. Papdi Tomi el is engedett (???), utána Gyulánál volt egy meredek pillanat, term. a hátsó egyenesben, kivágtam, de túlzottan is, füvet fogott a kocsi bal oldala, alig bírtam összeszedni a kocsit Viszont ő meg elmérte a féktávot tehát 2. hely. Mivel Gabó sem volt messze és még volt hátra 2 kör, eldöntöttem, egy életem egy halálom Nagyon erőltettem, néha túlzottan is, de a végére pont meglett a megfelelő távolság, hogy a többit már a Cosworth motor magától elvégezze Már csak be kellett venni az uccsó kanyart, sikerült, királyság Nagy versenyek voltak, legalábbis számomra biztosan emlékezetesek maradnak. Egyet sajnálok, hogy 1x sem sikerült bemenni 2,00 alá, és ez Brabivel mostmár nem is fog Ahogy néztem úgy 1,5 sec különbség van a 2 autó közt, ezért jövő hét keddig a 2,01, versenyen 2,02 a cél. De persze konstans módon, talán mondanom sem kell


John Surtees Kupa, Monza, 19. hely

2010. 09. 14.

Hát ez megint nem tartott sokáig :(


Köztes hetek 1967, Spa, 1. hely

2010. 08. 31.

Mindenekelőtt: ismét meg kell jegyezzem, hogy: SPA FOREVER! Felkész: hétfőn egypár ai elleni utolsó rajthelyes elindulás, a végén egy 3. hely Időmérő: khmm, khmm, hát igen, az Eagle faktor Race1: na ilyennek kéne mindnek lennie 3 para azért volt benne: 1. a rajt, mert nem tudtam hogy Ricsi hol van, és ugye nemcsak a Masta, henem az órúzs is necces kettőnek De amikor megláttam a visszapillantóban még épp időben, megnyugodtam 2. 1. kör Stavelot. Majdnem túlsodródtam, ment is a miatyánk rendesen 3. 5. kör Blanchimont. Elfogyott a benzin, elkezdett dadogni a motor De azért csak elgurultam a célig. És asszem ilyen még nem volt, legyőztem Ricsit Tudom, könnyű egy telivérrel egy bányalóval szemben, de akkor is Ricsi ellen sehogysem könnyű Race2: rajt után Szeredi Norbit telibe, aztán később Gabót telibe. Erről ennyit...


Köztes hetek 1965, Targa Florio, 5. hely

2010. 08. 03.

Nos, az eredmény nem túl acélos, volt benne 4 reset meg egy-egy pöri-fori meg fal is. Am szinte minden hibám u.ott volt ahol tegnap, szal bele lehetne ebbe jönni, ha legalább a kritikus pontokat memorizálná az ember Nameg úgy féltávnál óriási vihar kerekedett és nem csuktam be az erkélyajtót, ami azt eredményezte hogy alig hallottam a motort. Ettől meglehetősen dekoncentrált lettem, akkor jött 2 reset is, de nem magyarázom tovább a bizonyítványt, erre a versenyre azt hiszen különösen vonatkozott hogy a részvétel volt a fontos És a lényeg, hogy egy rendőrt sem ütöttem el Nagy nagy grat Papdi Tominak, 69 mod ide vagy oda.


Köztes hetek 1967, Daytona, 1. hely

2010. 07. 06.

Hááát...Cola-t nagyon sajnáltam a rajtnál, hogy kiugrott. :S Nagy kár érte, mert piszokgyors volt, hatalmas befutó is lehetett volna (hétfőn, a finishben +0,00“ volt köztünk a difi ). Én jól kaptam el a rajtot, Gabó feljött 2.-nak. De épp annyival rajtoltam jobban, hogy egyből kiszakadjon a szélárnyékomból és a kör végére 1 sec legyen a különbség. Amit nem hittem volna, hogy a verseny végéig állandósulni is fog. Mivel ez az állás mindkettőnket unalomra kárhoztatott, többször is elgondolkodtam, hogy bevárjam-e. De mindannyiszor úgy döntöttem, hogy nyerni jobban akarok, mint meccselni. Mer ugyebár ha második vagy, te vagy az első, aki veszít. A vége viszont így is kaotikus lett, 2 okból is: egyrészt azért, mert miután leköröztem Janiékat, azt látom, hogy egy Eagle megkezdi az előzési manőverét ellenem. Mondom, wtf? Ha Gabó, akkor azért (láttam, mennyivel volt mögöttem a lekörözés előtt, és mivel 1x sem kellett leállnom a gázról, érthetetlen lett volna), ha Jani vagy Tomi, akkor azért (inkább erre szavaztam, gondoltam végülis nekem mind1, csak aztán nehogy kocc legyen belőle ) Másrészt azért, mert sztem napszúrást kapott a táblás emberem. Ugyanis: miután 2 kör volt hátra, a következő körben szerinte még mindig 2 kör volt hátra. Úgyhogy lenyomtam a tábla szerint, biztos ami biztos, nem akartam még1 Albit.


Jim Clark Kupa, East London, 12. hely

2010. 06. 01.

Közepes edzés közepes idővel, Gabó be is jött elém, meglepett, szép volt. Rajt: közepes, de Norbi a T3-ban szépen körbeautózott, -1 hely. Pár kör semmi, de egyszercsak megbosszulta magát az 50-50 fék, és a sikán féktávján eldobtam a vasat. Amitől úgy bepipultam (1x azért, mert úgy még soha nem indult el a fara, hát persze hogy most kellett, másodszor pedig azért, mert akármily óvatosan gurultam, csak megperdültem a fűben), hogy nyomtam egy esc-t majd rá egy enter-t és kiléptem. Magáról a bajnokságról: összességében csalódott vagyok a teljesítményem miatt. Túl sok volt a hiba, tempóban is nagyobb fejlődést vártam magamtól. Az őszi szereplés után ezt az eredményt mindenképpen visszalépésnek érzem. Viszont...nyertem egy bajnokit, és ez sokmindenért kárpótol. Sőt, ennek fényében azt kell mondjam, inkább 6 ilyen szezont, mint egy őszit. Végezetül én is gratulálok Milánnak és a ZORRO-nak! De meg kell dicsérjem csapattársamat, Gergőt is, aki szemmel láthatóan rohamosan fejlődik, versenyről versenyre egyre jobb! Daytona-ban találkozunk!


Jim Clark Kupa, Monaco, 2. hely

2010. 05. 18.

Hát ez se volt egy egyszerű bajnoki. Még mindig emésztem az élményeket, és az éremnek megint 2 oldala van: Egyfelől: nem tudok mást mondani most sem, minthogy ismét rendesen megleptem magam, mennyire össze tudtam kapni magam a végére. Nem altatás volt, tényleg nem ment a felkészülés (igaz, nekem legalább volt időm készülni). A mélypont péntek volt, amikor úgy 1,5 óra gyak alatt egy 28,6-ot tudtam összehozni. Bár szombaton már javult a helyzet, mert 28,2-nél jártam , de mégis úgy éreztem (és hiába a keddi 27-es körök, vmit “elfelejthettem“, vagy észrevétlenül másképp csinálok), hogy új setup kell. Végül (ezt úgy értsétek, hogy 3 nap alatt döntöttem el ) a wg evo-ra szavaztam, dehát ezzel csak az alapok lettek fixálva, aztán még ki tudja hányszor kattintgattam 50-53 között a féken, a váltóáttételezésről nem is beszélve, főleg az 5. fokozatot illetően. Ugyanis a másik aggasztó dolog az volt, hogy úgy fogyasztottam a Maserati mocikat, mint Pistike a Tibi csokit. Még az uccsó int long is balul végződött (igaz, hétfőn már jött egypár 27, sőt egy 26 is), ott dobtam el, ahol addig soha, a St. Devoteban. Mivel úgy láttam, hogy az első kerekekben túlnőtt a nyomás, mind2nél lejjebbvettem eggyel a nyomást, és mostmár lesz ami lesz... Na, kedd, bajnoki időmérő, 26,8, ez mondom több mint korrekt, pláne, hogy Jani 26 felével úgysem versenyezhetek. Verseny: a rajtot szuperül elkaptam (ennyi AI elleni rajt után illett is ), Janit meg is csíptem vele. Persze az 1. kör szokás szerint rém izgulósan, így ramatyul sikerült, főleg a Rascasse (tudom, ez még nem a Rascasse, de nem baj ), Jani be is jött mellém, de én is tapostam neki, csak előtte maradtam. Utána sikerült stabilizálni a pozíciómat, sőt Milán hibája után még1 helyet nyertem, aki persze egyből szorongatott, míg egyszercsak belémjött a Rascasseban. Szerencsére reset nem kellett és vmivel Gabó mögött vettem fel újra a ritmust, de hiába fogtam be, sztem ő is feljebbkapcsolt egy fokozattal, mert felvett és meg is tartott egy távolságot velem szemben. Közben Milán meg engem ért utol, küzdöttem egy kicsit de miután 1x ismét túl szélesen vettem a Rascasset, mondom nem erőltetem tovább, nincs értelme, főleg hogy közben Gabó így ellóg. Kisvártatva Milán be is fogta, ők is acsarkodtak egy kicsit, egész addig amíg mostmeg Gabónak akadt gondja. Ezután már nem sok minden történt, előttem szünet, mögöttem szünet, egészen az uccsó körig. És most jön a másfelől, a dráma csőstül jött: az alagútban bedadogott a motor (elfogyott a benya, de mi az hogy wg-ben mostmár etekintetben sem lehet megbízni? ), közben sárga zászló, na akkor mondom ésszel a kigyorson. Nem is volt gond, de a sikán után megláttam egy piros Coopert, és tudtam ez csak a Jani lehet. Hát persze hogy most csúsztam meg a sikánból kijövet, nem győztem összeszedni a masinát. A lényeg, hogy oda lett a lendület, így az esély is, hogy melléérjek. Ezután már csak arra volt szufla, hogy elkísérjem a célig. Grat Janinak és minden célbaérkezőnek! Egy 73 perces faltól falig derbin ez már önmagában komoly fegyvertény sztem.


Köztes hetek 1967, Monaco, 3. hely

2010. 05. 11.

Monaco, Monaco. Hogy Petőfit idézzem: “csodállak, ámde nem szeretlek“. Tegnap komoly leckét kaptam. Kicsit azért komolyabb tempót vártam magamtól (különösen a T2-ben és a Tabacban éreztem azt, hogy majd felökleltek), ezzel szemben én voltam a leglassabb az élmezőnyben. Talán itt jön ki legjobban az általános rutin? Nade bajnokira azért még próbálok fejlődni vmit... Ja, azmeg, hogy megint felrobbant a motor, méghozzá mind2 futamon...ez vmi új dili? Igaz, most a váltókiosztás házi kreálmány volt, lehet hogy ezért?


Jim Clark Kupa, Monza, 7. hely

2010. 05. 04.

Na, ez most nem jött össze. Először a saját hibámból. másodszor az autó hibájából. Ámbár ha jobban meggondolom, az első nem is igaz, merthát visszajutottam az 5. pozícióba...de a motorhiba 3 helyembe került, pedig nem húzattam ki végig, 11000-nél mindig elváltottam, s.s. semigen volt...dehát ez van, ilyen a versenyzés. Ez mindig bennevan. Már az edzés sem ment úgy, ahogy szerettem volna (egy körömet sem mondanám hibátlannak). Aztán a rajt se, de az is igaz, hogy tudtam, nagyon el kellene kapni ahhoz, hogy Gabó ne rajtoljon le. Aztán elég gyatrán jöttem ki a Lesmo 2-ből (nekem ez a mumuskanyarom itt), Jani mellém jött úgy egy fél körre, az nagyon best of feeling volt. Aminek a Curva (szószerint ) Grandeban vetettem véget, hétfőn Gabóval számtalanszor megcsináltam, most rittig nem. Csak annak örültem, hogy nem kaszált(am) el senki(t). No, elment a fél mezőny, sebaj, úgyis funolni akartam, minden rosszban van vmi jó. Előzgettem is szépen egy párat, egészen addig, amíg Janira fel nem értem. Érdekes, Janiba vhogy mindig beletörik a bicskám. Amíg utolértem, volt hogy 1 mp-t hoztam rajta, de amikor már a közelben volt, meg nem tudtam szélárnyékot fogni. Kicsit később Jani rontott a Parában, elmentem. Láttam, hogy a Milán sincs messze, mondom próbaszerencse. Tehát nagy lelkesedéssel usgyi utána, de ezek szerint nagyot akart a szarka, mert nem bírta a farka, reset, teli tank. Soós Gabit azért próbáltam utolérni, de esély sem volt rá, végül becsorogtam 7.-nek. Grat mindenkinek, de dobogósoknak külön is. Hát skacok, én már néztem a repit, hogy mik voltak ott... Összességében: alakulhattak volna jobban is dolgok, de azért jó verseny volt, élveztem. Én imádom Monzát. Viszont amilyen hullámzó lett a teljesítményem idén, fogalmam sincs mit várjak Monaco-tól...


Jim Clark Kupa, Rouen, 1. hely

2010. 04. 13.

Na végre! Nem akarok álszerény lenni, éreztem már egy ideje, hogy egyszer mostmár muszáj hogy kijöjjön a lépés, ennyi 2. 3. hely után. De nem itt. Ősszel elég nagy volt a lemaradásom az elejéhez képest, aztán itt voltak a balul sikerült előfutamok + arra számítottam, hogy kizárt, hogy Gyulával bírni fogok (legalábbis versenyen). Ennyit a megérzéseimről, de annyi baj legyen. A felkészülés a szokásos “megnyerni egy int-longot az ai ellen“ megspékelve egy-egy eolc-s vendégszereplés jegyében telt. A kedd viszont már a rápihenésről szólt, csak 1-2 ráhangolódós kör volt az edzésig. Ahol is összesen egy edzésetapot mentem, aminek a végén befigyelt az új pb, dehát a verseny az más. A rajt majdnem meglepett, gyorsan lecsapták a zászlót. Na, megtartottam a 3. helyet, igyekeztem nyugodtan vezetni, nem hibázni. Meglepő módon egy ideig Milánnal tartottam is a lépést, persze aztán begyújtotta a rakétákat. Mögöttem meg a Gyula maradt le egyszercsak, gondoltam hibázott, de mivel csak 2 secre, azért mindig ránéztem a táblára. Aztán még jobban elmaradt, és innentől kezdve csak annyi volt a dolgom, hogy hazavigyem a kocsit. A tempómra jellemző, hogy szinte semmit sem gyorsultam a verseny vége felé, voltaképpen annyiból állt a futam, hogy mentem 30 db 58-as kört. Szóval az az igazság, hogy nem sok minden történt az én szemszögemből, egy-két bizonytalan féktávom volt össz-vissz a hátsó egyenes végén. Persze csak lesipuskás győzelem ez, ha a Ricsi nem lép ki (Ricsi, azt gondolom tudod, hogy ha resetelsz, még akkor is röhögve nyersz ) és a Milán nem hibázik, akkor nincs miről beszélni. De tökmindegy, mert önerőből úgysem fogok még egy ideig de az is meglehet hogy soha. Különben megnéztem, még Wéber Úrtól is csak 48 secet kaptam volna, ami tökjó (hátmég a setupja, a wg evo!), de az is igaz, hogy így is én lettem a leglassabb a half gp-t nyertek között. Ja, és ezzel az IMAS is behúzhat egy stigulát. Egy úionc csapattól nem is rossz.


Köztes hetek 1967, Rouen, 8. hely

2010. 04. 06.

Na, ilyen sz.rul sikerült felkészülési futamaim még nem voltak. Ennél a bajnoki csak jobb lehet...


Jim Clark Kupa, Mosport, 4. hely

2010. 03. 30.

Hát, nem is tudom sírjak vagy nevessek 4. hely úgy, hogy 2x is elszálltam (hihetetlen megint mit bírt ki a Coop), amúgy nem volna rossz...Verseny előtt simán ki is egyeztem volna egy ilyennel, de így, visszatekintve inkább elégedetlen vagyok magammal. A rajt még oké, simán 4. voltam, aztán a kör végére el is intéztem az egészet. Egy komplett boly elment, na usgyi utánuk, kard ki kard. A hajtűben 1x alig tudtam kikerülni a Ferkákat, aztán Gabót hamar utolértem és lehagytam, láthatóan biztonságit ment, mert nem nagyon ellenkezett. Aztán Janit is utolértem hamar, de ő már kicsit máshogy állt hozzá(m), bele is tört a bicskám. Pedig néha nagyon ott toporzékoltam mögötte, de sztem a szeme se rebbent. Holott idővel már a dobogóért ment a dolog, de hiába, képtelenség volt fogást találni rajta. Néha oda-odaértem a ugratónál, de ennél többre nem futotta, ennyiben mindig ki is merült a tudományom. Na ez addig tartott, amíg az egyik ilyennél rosszul értem földet, ekkor találkoztam másodszorra a kerítéssel. Ezzel véget is értek az izgalmak, a végét azér még megnyomtam a rend kedvéért. Grat mindenkinek, aki végigért, Milánnak (ha egyszer beindul az üzlet, nem igaz?) és csapattársam első (nem is kevés) pontjaihoz külön is. Jön Rouen, maradt a Cooper. Sokat várok tőle, itt nincs dobbantó viszont lehet előzni.


Jim Clark Kupa, Silverstone, 3. hely

2010. 03. 16.

Nincs bennem az az utálat, mint eddig, mostanra megbékéltem Silverrel. De azért továbbra sincs benne a szorosan vett kedvenceim között, kifejezetten idegörlőek a balosai. Nagyon könnyű túl- (fű) vagy alulvállalni (padka) őket. Mert akkor kezdődhet is a ringlispíl... Nálam csak 4 körre volt tankolva az ulee Q. Úgy gondolkodtam, hogy 20 perc alatt nincs idő “benzinégetős“ köröket futni. Felvezető, 2 gyors kör, azt szevasz. Az edzésen végülis csak bejött a taktikám. Tudtam, hogy a 27-hez már nagyon tip-topnak kell lennie a körnek, ezért miután megfutottam a 28,0-t, elégedetten hátradőltem. Nem láttam értelmét tovább erőlködni, azzal is csak fárasztva magam. A rajt nem is volt olyan rossz, hiszen megtartottam a pozíciómat, tőlem már ez is nagy dolog. De Jani beakasztotta a húskampót, tehát lazításról szó sem lehetett egészen addig, amíg egyszer az Abbeyben ki nem sodródott. De utána is kár volt elspórolni, mert ezzel megint nyertem egy játszópajtást. Most a Gyula jött fel rám, nem is kicsit. Nagyon nyomult, volt 2 kör, amikor nagyon izgi volt, szinte letolt a pályáról, be is kóstolt párszor. A csúcspont a célegyenes fej-fej mellett volt, de aztán vmi kisebb hibát/hibákat véthetett, mert lemaradt 2 secre. A kialakult hézagtól viszont sikerült felvennem a saját tempómat, kicsit fellélegezhettem. De csak télleg egy kicsit, mert 3-4 secnél sosem akart jobban lemaradni. Naszóval innentől csak arra törekedtem 1000-rel, hogy tartsam a távolságot, ami sikerült is, egészen a verseny végéig. Tehát ismét egy dobogó, úgy érzem, ismét kihoztam a maximumot magamból. Pedig nem jó előjelekkel vágtam neki ennek a bajnokinak. Csak szombaton kezdtem el gyakni (igaz, innentől minden nap 2 óra ), setupokkal megint nem jutottam dűlőre. Ezért végül úgy döntöttem, hogy akkor az őszivel megyek, már csak azért is! Nameg azt sem gondoltam volna, hogy meglesz hiba nélkül a 40 kör. Egy elváltásom volt, egyszer a T1-ben egyesig váltottam viszza, na, ott majdnem keresztbeálltam. + ilyenkor a para, hogy mit kaphatott a motor. És grat Ricsinek! Amúgy az kemény, hogy versenyen is több mint 1 secet kaptam tőled/tőletek körönként, ez egy pici üröm az örömben. Mert hogy őszinte legyek, én úgy álltam hozzá Silvernek, hogy akár 27 elejéket, de legalább 27 közepéket akarok menni. De belátom, ehhez még nagyon sok gombócot kell megennem.


Köztes hetek 1967, Panchine, 5. hely

2010. 03. 09.

20:45-kor raktam fel a pályát, majd még setupkeresés (nem volt kedvem sokat vacillálni rajta, ali silver volt, aminek edzésen persze módosítani kellett az áttételeit) is, így az edzésen gurultam ki először a pályára. De úgy pörgött az idő, meg mivel úgyis még tanultam a pályát, eleve fulltankkal mentem rajta. Mondjuk nem egy bonyolult vonalvezetésű, 5 perc után már memorizáltam a kanyarokat (sőt, már voltaképpen az elejétől kezdve képben voltam nagyjából a pályarajz által). A verseny, többek között a BRM-nek is köszönhetően egy übergyenge rajttal indult. Élveztem az első köröket, pedig akkor még nagyon lassú voltam, a Milán pl. úgy hagyott le mintha álltam volna. Aztán egyszer besokkalt, belerongyoltam egy Lotiba a pálya szélén. Úgy láttam, addig habozott, nyomjon-e resetet, hát én egyértelműsítettem a kérdést. Ő is reset, én is reset, ok, ez van, menjünk tovább. Ezután sajna még egy hibám volt, mondjuk ez már nem kicsit bosszantott: a célvonalra fordulván túl szélesre akartam venni az ívet és elkaptam a szalmát. Na, Benő el is ment tőlem 16 secre. Aztán, ahogy fogyott a benya, meg én ahogy kezdtem érezni a pályát, egyre gyorsultam, ami által Benő egyre közelebb volt, amitől meg még gyorsultam. Nagyon jó üldözéses verseny volt, apait-anyait beleadtam, már csak 2 secre voltam, mikor Benő elszúrta, így sajna a várt ütközet elmaradt. Innentől nem történt semmi, bekocogtam az 5. helyen. Mivel úgy az utolsó 20 kört már hiba nélkül le tudtam zavarni a végén 50-51-es időkkel, ezért adok magamnak egy pirospontot. A pálya egyébként nagyon fun (értem már, miért volt Zolee kedvence), szép a grafikája is, tényleg csak az a kár, hogy fantasy. Ilyeneket kéne Tilkének tervezni (na jó, azért ugrató nélkül ), nem Abu Dhabikat...


Jim Clark Kupa, Pau, 7. hely

2010. 03. 02.

A rajtot én is bealudtam, de én nagyon. Pl. még egyesbe is elfelejtettem berakni. Nem is láttam a zászlós embert (az már poén, hogy hétfőn még jobbról volt, kedden már balról ), tul.képpen csak akkor indultam már el, amikor már a többiek előttem össze is ütköztek. Na, kikerültem őket, aztán Soós Gabit gyorsan utol is értem. Aztán városi pálya lévén, mögötte is ragadtam jó ideig, egészen addig, amíg hibázott egyet. De addig nagy meccs volt, csak képtelen voltam leelőzni, mert kifogástalanul védekezett! Egyedül a T2 után tudtam igazán ráugrani, ott próbálkoztam jópárszor, hiába. Sőt, mivel közben Jani is utolért minket, az egyik ilyen megingást ügyesen kihasználta, leelőzött, szép volt. Aztán, amikor Gabi eltűnt előlem, gyorsan Jani után eredtem, őt is utolértem, de ekkor a T1 padkája velem is kibabrált (meg aztán egyszer a T2 kigyors is ). Na nem mintha bármi esély látszott volna arra, hogy elé tudnék kerülni, meg helyezésembe se került, de azért na! Nem értem, mi ez az új szokásom, hogy bajnokin hibázok. Silverre ezt ki kell elemeznem a versenymérnökömmel, mert ott már ősszel is eldobtam párszor, “kedvenc“ kanyaromban, az Abbey-ben. A Coopernek egyébként respect, pedig egyiket a fa adta, másikat a palánk, és még csak a futómű sem állítódott el. Ja, éspedig még Benő is eltalált... Naszóval 7. hely lett belőle, ennyi volt benne, nem több. A pálya szűműzésével én egyetértek, pedig szeretem ezt a pályát. De ha ennyi gond van vele, ne múljon már egy bajnoki végkimenetele azon, hogy mennyire szaggat egyeseknek.


Jim Clark Kupa, Kyalami, 10. hely

2010. 02. 16.

Ne haragudj Tibi (nomeg mindenki, aki belekeveredett) az 1. kör T2-ért, én voltam a ludas. Nem tudtam hogy mellettem vagy. A T1-et is már együtt vettük be, és mivel a kijárat után besorolt mőgém egy Ferka, azt hittem te vagy az. Hát, mint azóta visszanéztem, tévedtem, az egy másik Ferka volt A tisztelt versenybíróságtól kérem az eset kivizsgálását, és várom a büntit...


Jim Clark Kupa, Zandvoort, 2. hely

2010. 02. 09.

Kifejezetten büszke vagyok magamra, hogy végigmentem hiba nélkül, főleg annak tükrében, hogy vasárnap és hétfőn párszor megpróbáltam levezetni a féltávot, de egyszer sem sikerült. Kedden nem gyaktam, nem akartam elfáradni (én asszem leszokok a keddi esti servergyakokról, mert a féltáv nekem már fizikálisan is kihívás, főleg a jobb térdemnek, a fene Zandi sok félgázos kanyarjába ), kiégni 9-re és ez bejött. Pedig nem jó előjelek voltak a versenyre, egyfelől a már említett előzmények és az edzés elejének alakulása miatt. Ahol gyorsan pergett az idő, addig-addig bénáztam (egymás után rontottam a köröket, egyszer fejre is álltam), hogy már csak öt perc volt hátra és még mindig egy 26,7-es időm volt 9. hellyel párosítva. Nekirugaszkodtam, és végszóra 25,3!!! Pedig vhogy akkor ott belül nem éreztem topkörnek, gondoltam talán 26 körül van, naszóval nem számítottam rá. A futam óvatos, de nem túl rossz rajttal indult, a T2-ben már 2. voltam, egyedül az zavart, hogy a T1 kijáratán én voltam-e aki kilökött egy Coopert. De azzal nyugtattam magam, hogy mivel már a kocc előtt is láttam a tükörben, csak nem lehettem én. Mivel Ricsi már fél kör alatt elég nagy hézagot teremtett, és mint még vasárnap mondta, ő eleve 25 végekkel kezd (amit én lehet hogy egész táv alatt se futok meg), gondoltam, ne erőltessük. Pláne, hogy bár az első körök elég gyatrák voltak, de a Tomi is szenvedhetett a hideg gumikkal meg a benyával, és így nekem meg tőle sikerült ellógni. Kialakult egy 4-5 sec különbség köztünk, ami állandósult is. Közben szép lassan, de főleg lassan fogytak a körök, ment a biztonságizós, gumi, motor és magamkímélős üzemmód, egészen addig, amíg a táblán egyszercsak Jani neve szerepelt, aki elkezdett 1 mp-t hozni körönként. Na mondom ennek a fele sem tréfa, ha így folytatom, pár kör és a nyakamon van, azt pedig a hátam közepére sem kívántam. Tehát próbáltam gyorsulni valamennyit, alapjában véve sikerrel, mindenesetre az előnyöm már nem fogyott olyan drasztikusan, és így sikerült bejönnöm egy érzésre örökkévalóságnak tűnő versenyen másodiknak. Összességében nekem tetszett a féltáv. Igaz, megerőltető, mind mentálisan, mind fizikálisan, de annál nagyobb “eszmei értéke“ van egy-egy jó helyezésnek. Grat mindenkinek, Janinak a dobogóhoz, Ricsinek meg úgy mindenhez. Lehengerlő voltál! Gyorsan elfojtottad még a csíráját is annak, hogy lehet veled kezdeni valamit. Te voltál a másik ok, ami miatt a végefelé próbáltam szedni a lábaimat, mer azé 2. helyen nehogymá kört kapjak... Ez úgy látszik half GP távokon folyamatos célkitűzés kell legyen a BRM-es fiúkkal szemben. Na de a lényeg, hogy jól indult ez a szezonom is, és ezzel az IMAS Racing-nek is.


Black Jack Kupa, Watkins Glen, 1. hely

2010. 01. 26.

Na ez megint érdekes este volt. Hétfőn elmaradt a gyak, így még a verseny előtti gyakorláson is ment a filó, melyik setup legyen. De mivel az uleevel egyszercsak 9,5-ket, 9,6-okat kezdtem menni, majd miután probléma nélkül lezavartam vele 17 kört, mondom, jó lesz ez. A kvalin már az első etap végén jött a 9,1, úgy döntöttem nem is erőltetem tovább. Bár Gyula jól meglepett a 9,2-jével, de tudtam, hogy már úgyse tudnék rá válaszolni, ha nyeri, hadd vigye. Nem vitte, maradtam a poleban. A rajtnál természetesen elment, aztán óvatos első körök után, miután láttam, hogy most nem távolodik úgy, gondoltam megpróbálom. Ha harc, hát legyen harc. Be is értem, elkezdődött a türelemjáték. De ijesztgetni nem akartam, csak nekem hamarabb kezdődött a féktáv. Szal elkezdtem piszkálni, és egyszercsak le is sodródott a Loopban, én viszont bevettem a kanyart, ezzel véget is ért a buli. Végigmentem, kockás zászló, integetés, tiszteletkör, miegymás. Ide most nagyon jól szuperált ez az f2-es masina. A 2. nekifutás nagy lollal kezdődött, megint volt éles rajtolás. Majd az első éles kör is nagyon mozgalmasra sikeredett, amikor a Loopból jöttünk kifele, ott toporzékoltam mögöttetek, nem győztem visszavenni a gázt. Aztán valakibe felbuktam, reset. Szépen jöttem fel, előztem is párat (Tomival komoly volt, amikor a Loopot végig fej-fej mellett abszolváltuk), már Robi sem volt oly messze, amikor előjött a 2. futamos formám: eldobtam a Loopban. Ez még a kisebbik gond, a nagyobb az, hogy magam sem értem, miért tolattam kanyaríven, és a Gyula eltalált. Őszintén sajnálom. Innen nem is volt pofám folytatni, inkább félreálltam, kiléptem és néztem a 2. helyért folyó meccset. Hadd gratuláljak Gabónak a 36 ponthoz (igazán erős “hétvégét“ zártál ), és természetesen Gyulának a 21-hez (Black Jack kupa, szóval értitek ). Zusamme a szezonról: hát nekem jópárszor besokallt, ha 19-re lapot kértem. De a cél teljesítve, nyertem egy futamot, úgyhogy minden jó, ha a vége jó.


Black Jack Kupa, Laguna Seca (1967), 5. hely

2010. 01. 19.

A versenyeimről: pfff...na most alulmúlni sikerült az elvárásaimat. Már az időmérőn se jött össze egy tiszta kör se, hol én rontottam, hol vki keresztbeállt előttem, hol fölrobbant a motor. Így a versenyeken elég motiválatlanul, kedvetlenül, tehát sz.rul vezettem, éreztem, itt nem sok babér teremhet az f2-nek. Így is lett. Pl. a második futamon nagynehezen sikerült egy fantasztikus tökutolsó helyet elcsípnem. Egyedül a “feltartósdi“ rész tetszett benne, gyakorolhattam rendesen, kár hogy a Gyula és a Gabó olyan gyorsan dűlőre akarta vinni a dolgot. Kicsit játszogathattunk volna még. Grat Gyulának, Tominak és mindenkinek aki szereti. A pálya egyébként fantasztikus, nagyon jó ritmusa van. Ide visszajöhetnénk még egy párszor.


Denny Hulme Kupa, Nürburgring, 2. hely

2009. 12. 29.

Az edzésen biztos szereztem egypár ősz hajszálat, mert eleve később léptem be, majd a gyorsköröm végefelé leállt a netem, és nem mérte. Kiléptem, gépet újraindít, beléptem, a felvezetőn fejreálltam (nemtom minek erőltettem azt az uleet) és el ezzel is ment az idő, 10. rajtkocka. Minden mindegy alapon elindultam. Azt gondoltam, hogy páran kiesnek előlem, de így is meglepett, hogy 3. voltam a kör végére. Gondoltam, jó is lesz ez így, tudtam, Szeglet van előttem. Aztán egyszercsak meghallottam a Brm-et, aztán meg is láttam, vérszemet kaptam, pontosabban gondoltam tapadok rá amennyire lehet. Gabi eldobta egyszer, aztán kétszer és akkor elmentem mellette. Arra számítottam, hamarosan visszaelőz, de aztán nem, és lassan elmaradt. Oké, akkor 2. hely, Vörös Tomi úgyis 11 seccel előttem 2 körrel a vége előtt. Még mindig inkább visszafelé figyeltem. Uccsó kör: -9 sec, akkor mondom ennyi, de a kör felénél őt is megláttam egyszer és akkor elgurult a gyógyszer (mellesleg mentem egy pb-t ). Na, szóval jó kis finish lett no! Ejj, ha belegondolok, milyen jó kis meccs lehetett volna kettőnk közt, ha van mért köröm... De azt még álmomban sem gondoltam volna, hogy a silverbeli 3 piruett után pont itt megyek végig hiba nélkül (pontosítok: nagy hiba nélkül, egyszer azért megjártam a falat ). Pedig ha valahol, akkor itt elnéztem volna magamnak egy hibát. Brutális ez a pálya, a kihívások non plus ultra-ja! Hadd gratuláljak Szegletes Gabi bajnoki címéhez és Vörös Tomi győzelméhez! És minden célraérőnek! És Tomi, azért jöhetnél gyakrabban is. A szezonról: összességében nem lehet okom panaszra, az eredeti célkitűzés 1 db dobogó volt. De azért tavasszal egyszer hagyhatnátok már nyerni is. Csak egyszer


Köztes hetek 1967, Salzburgring (1976), 5. hely

2009. 12. 22.

A versenyemről: csapnivaló volt (ámbár ez előre borítékolható volt ), a vége felé legszívesebben már leléptem volna. Csak a Brabham hangja miatt maradtam, még mindig nem tudok betelni vele. De persze nem bántam meg hogy indultam, örültem hogy megismerkedhettem ezzel a pályával is. Grat Gyulának és mindenkinek aki szereti! Boldog és nem mellesleg zűrmentes (torkon akadt halszálka, kigyulladt karácsonyfa, stb.) karácsonyt! És végül még1 jókívánság: eredményes és sikeres felkészülést a “zöld pokol“-ra!


Denny Hulme Kupa, Silverstone, 4. hely

2009. 12. 15.

Mindenekelőtt gratulálok magamnak, hogy 1 hét alatt sem sikerült begyakorolni az Abbey-t. De egy szemét kanyar az! 3-szor is túl ráhúztam a padkára, így 3-szor is megdobott. Summa summárum végtére sikerült 2 helyet is vesztenem. De gondoltam hogy most nem úszom meg hibák nélkül, nekem most kevés volt az egy hét felkészülni. Hétfőn még azt se tudtam melyik setup legyen és egyszer nem mentem teljes versenytávot. Gratulálok a dobogósoknak és Lalinak első pontjaihoz!


Denny Hulme Kupa, Mexikóváros, 4. hely

2009. 12. 08.

Tegnap is kihoztam a maximumot magamból, több nem volt benne. Főleg nem a 3 superman (az alien már uncsi ) ellen... Az edzésen hoztam a 48,2-met, Soós Gabi 48,0-jára () meg sem próbáltam érdemben válaszolni. A végén inkább elszívtam egy cigit az idegeim védelme érdekében. A rajt jól sikerült, de a T1-be érve így is szoros volt a dolog. Aztán gyorsan kialakult mögöttem egy kis hézag (ami fontos volt, mint ahogy az is, hogy Gabit le kell rajtolni, mert a Ferkák az egyenesben úgyis kenterbe vertek volna ) és csak tartani próbáltam. A 2. kör még így is nagyon “darabos“ volt, de aztán beálltam egy egyenletes versenytempóra ami egy nyugis 4. helyet eredményezett, amivel abszolút elégedett vagyok. Gratulálok Ricsinek a győzelemhez (és neked is Jani még Kanadáért, a múltkor elmaradt, de én szeretek következetes lenni ) és Gergőnek is az első pontjaihoz! És hajrá, Silverstone azért valamivel könnyebb lesz.


Denny Hulme Kupa, Watkins Glen, 2. hely

2009. 11. 10.

Tudom, már talán unalmasnak hangzik, de attól még igaz, hogy ismét felülmúltam az előzetes várakozásaimat. Ugyanis eleve vasárnap mentem először 6 alá, és ismét az uccsó 24 óra hozta a kulcsfontosságú tizedeket. Végig hezitáltam a setupok között, csak kedden 20,00-kor tettem le véglegesen a voksomat a GH mellett, természetesen lightosított difivel. Aztán az edzésen miután kibrusztoltam az 5,5-öt (naná hogy pb, mostmár biztos hogy versenydrukk), nem is erőltettem tovább. Mondjuk ezzel hogy ment Huttu 4,9-et...tudhat egy kissé a srác az biztos! Kivételesen jó rajttal indultam, majd meglepő módon tartottam is a hézagot Milánnal szemben. Az eleje mondanom sem kell egy kicsit se izgatott, szépen, egyenletesen róttam a köreimet. Aztán kicsivel később már Szeredi Norbi volt mögöttem úgy 3 mp-cel, ami egy darabig nem is csökkent aztán viszont igen! Plusz izgalmi faktornak Ricsi mögém jött vissza a pályára, aminek inkább nem örültem, mint igen. Tudtam, hogy semmi esélyem, próbáltam a legkevesebb idővesztéssel túllenni a megelőzésemen, de persze a végére Norbi így is utolért. És így elkezdődött a móka. Sokkal gyorsabb volt (itt jut eszembe, érdekesség: én csak a 9. leggyorsabb kört mentem a futam alatt!!!), de körökön keresztül ott “toporzékolt“ mogöttem, gondolom nem akarta elkapkodni. Igaz, most jól bírtam a nyomást, nagyon figyeltem a kigyorsokra, de azért rendszeresen szélárnyékba ért az egyenesek végére, izgi volt. Azt egyébként már verseny előtt megfogadtam, hogy ha előzni akarnak, mindenképpen inkább maradok az ideális íven (végig a felkészülésben nagyon bizonytalan voltam, ha letértem az ideális ívről). Ha a másik bebújik, hát hajrá, csinálja meg. Na, egyszer el is szánta magát, de túlvállalta a Big Bendet, így maradtam a 2. helyen, egészen a verseny végéig. Ez megint egy olyan verseny volt, ahol kihoztam magamból a maximumot, szal egy rossz szavam nem lehet.


Köztes hetek 1967, Albi, 1. hely

2009. 11. 03.

Edzésen minden rendben, megvolt a 10 körüli idő, így megvolt a “tittára bódottág“. Jani tudtam hogy elérhetetlen lesz, miután kirittyentett egy 9-es időt. Az első verseny a szokásos sz.r rajttal indult, Szeglet meg is lepett, ahogy befurakodott közénk. Aztán az ominózus 2. kör után nyugis sétakocsikázás következett a célig. Yesss! Hosszú volt már a böjt Indy óta. A 2. versenyen elég gyorsan a 3. helyen találtam magam. Előztem is (ez nekem még nagy dolog ), persze tudom, Lotival nem nagy wasistdas szélárnyékot fogni. Mondjuk Gabó már nem adta olcsón a bőrét. Azért az durva volt, és 1-2 kör után már éreztem, hogy a Loti annyival jobb, hogy a T1-et még határon sem kell vegyem, akkor is melléérek az egyenes végére. A végén meg Jani nagyon jött fel rám, de valszeg meglehetett volna a futam, ha nem hiszem a 11. kör végén, hogy vége! Így benézni vazze... Grat a győztesnek! Úgy látszik a nagy koncentrálásban nem tűnt fel, hogy pl. nincs zászlós ember se??? A Lotus előtt meg le a kalappal, egy kezes bárány volt. Asszem minden funra ezzel fogok jönni. Ezzel még haladni is lehet.


Denny Hulme Kupa, Donington Park, 2. hely

2009. 10. 27.

Mindenekelőtt: óriási pozitív csalódás volt a verseny, messze felülmúlta várakozásaimat. Már az edzés is. Nem értem, mi történt az utolsó 24 órában, de elkezdtem először 9,7-eket menni, az időmérőn meg “abnormális“ módon 9,5-eket. Ez a versenydrukk? A verseny: magamhoz képest egész jót rajtoltam (majdnem olyan pálya előzési szempontból mint Monaco, ergo a quali és a rajt kulcsfontosságú), meg is tartottam a helyemet. Innentől el is kezdődött a crazy train. Arra gondosan ügyeltem, hogy Gyula visszapillantó tükreinek legalább a 75 %-át mindig be kell töltenem, hogy sakkban tartsam (itt jegyzem meg, hogy neked is respect Gyula, mert ezt amúgy az ellenségeimnek sem kívánnám ). Mert azt eldöntöttem már az elején, hogy kivárásra fogok menni, semmi kétesbe nem akartam belemenni. Egyszer el is jött a nagy lehetőség, hibázott egy csöppet, de nem tudtam élni vele, Ocean kolléga hamarosan lenyomott mint a rajzszeget. Nagyon komoly volt az a féktávod, és még csak le sem csúsztál az ívről! Innentől vissza az egész, a köv. komoly szitu a 28. körben volt amikor lement neki a jobb hátsója a fűre én meg ijedtemben túl nagy ívben kerültem és én is lecsúsztam a fűre. Emiatt én is elvesztettem a kontrollt, ezért átcsúsztam a pályán. Féltem is, nehogy kiüssük egymást, így fellélegeztem, amikor újra megláttam magam előtt. Mellesleg sztem nem értünk volna ám össze akkor se ha nincs bug, én alaposan kikockáztam otthon. Bár a kisujjamat nem tettem volna oda... Miután én is összeszedtem a kocsit, az uccsó körben csakazértis mentem még egy 9,7-et, csakhogy Gyula nehogymá jól érezze magát. Az “esemény“ ennyi volt, ja, és még az elején, az Old Hairpinban egyszer megállt bennem az ütő, amikor gusztustalanul lassan, alattomosan megindult a hátulja féktávon. Összegzésként: naná, hogy nagyon happy és elégedett vagyok, még nem is voltam 2.! Én azért nem vagyok olyan telhetetlen, mint a példaképem (lásd aláírásom). Egyelőre. Gratulálok a győztesnek, Milánnak pedig mégegyszer köszönet a fantasztikus setupért és a wr grooveért.


Köztes hetek 1967, Donington Park, 3. hely

2009. 10. 20.

Hú micsoda meccsek voltak ezek gyerekek! Attól függetlenül, hogy az én szemszögemből rosszul kezdődtek (mind2 futamon már az 1. körben lecsúsztam a fűre, mert nem váltottam vissza ) és rosszul végződtek. Rittig ilyenkor kell ám elfüstölni a motornak, nem offlineba az 500. körben... De közötte pazar párharcok voltak, kerék-kerék elleni csaták, minden, mi szem szájnak ingere. Janival végig párostáncot jártam, a 2. etapon nemtom hányszor cseréltünk helyet + a bulihoz csatlakozott (akarva-akaratlanul ) előttünk Soós Gabi is. Aki ott is maradt, nagy grat neki is és Janinak is. Nagyon feeling volt.


Denny Hulme Kupa, Rouen, 8. hely

2009. 10. 13.

Ismét egy felemás futam... 3.-4.-5. helyek közül vmelyik simán állt volna már, egész addig, amíg el nem puskáztam, amikor Jani jobb hátsó kereke adta a másikat. Így aztán a shift+r után egy nyugis 8. hely lett belőle. Pedig lassan, de biztosan jöttem fel, mint a talajvíz, Szeredi Norbival egyetemben, elejétől kezdve őt űztem, hajtottam (kivéve amikor nem, pl. amikor a fejemre esett egy Ferrari télleg!) egész addig míg a hajtűben egyszer csak elé tudtam fordulni valami galibát követően. Kiváló ellenfél voltál, köszi, nagyon élvezetes volt. Szal vegyesek az érzelmeim, mert a tempó meg jó volt, nagyobb hiba nélkül, csakhát megint ez a meccselés dolog. Na, majd 2014-re ebbe is belejövök! Gratula Szegletnek az újabb győzelméhez, csapattársamnak (neki külön is) és Gabónak a dobogóhoz! Lalinak és Mikinek meg azt üzenem, hogy nem szabad feladni, merthogy nem megy (mondjuk Lali azon gondjára, hogy folyton kifagy, arra nem tudok okosat mondani). Én se hittem volna júniusban, hogy valaha egyáltalán 2,07-en belül körbe tudok érni Rouenben. Ez az egyik legnehezebb szim, de ahogy majd elkezded egyre jobban érezni az autót, pont a nehézsége miatt az majd különösen fantasztikus érzés lesz. Sztem. Tehát kitartás, és a GPL meg fogja hálálni! Outro: a végére egész kibékültem a padkákkal, úgyhogy mostmár Rouent is szeretem.


Köztes hetek 1967, Rouen, 3. hely

2009. 10. 06.

Szeglet, én nem tudom, még nem láttam a repit. Próbáltam a lehető legszélesebb ívet választani, de csak-csak elefántpuszi lett belőle. Semmi baj, erre való a felkészülési verseny, hogy “kiismerjük“ egymást nameg hogy hol mi fér bele. Ez úgylátszik nem fért bele, énmeg talán megint túl agresszív voltam, de mondom no para, bajnokin úgyis elvettem volna, mert tudtam hogy már veszett fejsze nyele volt az ott ellened. Mint ahogy az uccsó kör uccsó kanyarjában is elfordultam volna jófiú módjára, mert Portiont egy Lotusba ülve megintcsak halott ügy volt a rajtvonalig legyorsulni...szép crash lett belőle, haha. Annyiban mondjuk bántam a dolgot ellened, hogy kíváncsi lettem volna Gyulát tudtam volna-e tartani, mert addig sikerült nem leszakadni tőle. Úgy hiányoztál amikor megérkeztél mögém, mint léggömbárusnak a nyíleső, mert ellenetek kevés vagyok, mint erdőtűzhöz a vízipisztoly. Lassan szabályos BRM fóbiám lesz, mert az első futamon is ahogy meghallottam Ricsit mögöttem, egyből kimentem lányos zavaromban a fűre. Amúgy ami még rémlik a futamokból: 1. futam: szándékosan nem mentem időmérőt, hogy szokjam a jövő heti szitut. Jó rajt, aztán gyönyörű “kicsi a rakás“ volt a T2-ben, sikeresen kikerülgetve mindenki, aztán egy Ferka megperdült a hajtűben, énmeg annyira nem akartam nekimenni, hogy én is megforogtam. Innentől stabil versenykörök következtek, profitálva mások hibájából (más taktikára nem is alkalmas a Coopi ). Sándor Tibit kergettem a verseny közepe táján de abból nem lett action. A végeredménnyel kedden is megelégednék (), bár ez hiú ábránd, gondolom addig még sokan fejlődnek majd. Ja és a végén találtam egy 57,7-et, most sem értem de ki fogom elemezni. 2. futam: azért az mekkora volt, amikor a 2. körben úgy abszolváltam a hajtűt, hogy a kanyar előtt biztos ami biztos csináltam egy ringlispílt. Itt kicsit később is több volt a hiba, 2szer is bálát fogtam abban a bizonyos hátsó éles balosban. Szeglettel történt randevú után Portiont kaptam meg játszópajtásnak, de a hátsó egyenesben hozzá képest mintha álltam volna. Azért nem adtam fel, hajtottam, végül jött az ominózus utolsó kanyar...


Denny Hulme Kupa, Spa, 3. hely

2009. 09. 01.

Én teljes mértékben elégedett vagyok magammal és a versenyemmel Előzményként annyit, hogy hétfőn visszaálltam az 1. generációs Alisonra, mert nem bírtam megbarátkozni az Alison2-vel. Túl gyakran dobtam el, hideg gumikon különösen rémálom volt. A gyorsaságával sem voltam megelégedve, az a pár tized nem győzött meg, hogy megéri használni. Sőt, végül az Alison1-gyel lettem gyorsabb! Hiába, minél bátrabb egy setup, annál jobban kéne tudni vezetni (pontosabban: uralni az autót) és így megállapítottam, hogy még nem jött el a váltás ideje. Ez jó döntésnek bizonyult. Ja és inkább nem kértem az 51/49-es fékarányból se. Nehogymá a legkisebb féklenyomásra is megforogjak a Blanchimontban! Akkor inkább füstöljön! Edzés: új pb. Érdekes, hiába gondolom úgy, hogy az idegességem milyen rossz hatással van a teljesítményemre, paradox módon mégis a qualifikáción futok pb-t, és mindig magát a futamot tudom hiba nélkül megcsinálni...kezdem elhinni, hogy képes vagyok versenytávot menni nagyobb gebasz nélkül. Verseny: tulajdonképpen szinte semmi nem történt, azt leszámítva, hogy 2 körig tartottam a BRM-es srácokat! Aztán persze lenyugodtak és elhúztak. Na nem mintha meglepett volna, nyilvánvalóan nem vagyunk egy súlycsoport Ezután én is nyugodtan, “komótosan“ róttam a köreimet, látván, hogy Gyula meg velem nem tud lépést tartani. A 3. körben azért majdnem eldobtam a Malmedyben, végül ez lett a mumuskanyarom (időmérőn is itt perdültem meg 2x is). Ekkor adtam fel végképp a reményt, hogy Ricsiék közelében tudok maradni legalább valamennyire. Na de a lényeg, hogy első bajnokimon dobogó , amit nem hittem volna (bár álmodoztam róla)! És még talán egy junior győzelemnél is többet jelent számomra! Külön öröm, hogy a statisztika szerint én róttam a legegyenletesebben a köröket: “Gabor Olah 0.394 0.483“ Tehát konzisztencia már van, még egy kis tempó kéne Annak viszont nem örülök, hogy milyen sokatoknak voltak technikai vagy más problémái. Sajnálom, amikor ilyenek szólnak bele a végső helyezésekbe, na meg hogy a Milán nem indult Bár valszeg akkor ugrott volna a 3. helyem Gratulálok Szegletnek a győzelemért, és neked is Ricsi, nagyon komolyan toltátok ott az elején (mikor fogok tudni én így vigyázni a másikra), és persze minden célbaérkezőnek, főleg a junioroknak! Köszi srácok és go go ZORRO!


Köztes hetek 1967, Spa, 6. hely

2009. 08. 25.

Időmérő: nem pb, de elégedett voltam, mert legalább 18ast akartam. 1. verseny: esküszöm, pedig annyira ki akartam kerülni a Gyulát...lassítottam is, de rossz oldalt választottam, így nem sikerült Aztán 2 előzés, a 2. nem volt nagy kaland, mert Tomi Coopere volt Aztán, még mindig az 1. körben a La Sourceban megpöccintettem (épphogy, de sajna elég volt ) a Szeredi Norbit, aki beforgott - majd jötték még - újabb crash. Tényleg bocsi...végülis ezért van előfutam hogy tanuljunk belőle, nemde? Innentől magamra maradtam, kicsit szét is estem, voltak is hibák. Fejben van még mit fejlődni...És grat Gyulának 2. verseny: na ez jó volt Itt is 2 előzés, és a 2. itt sem volt nagy kaland, mert ismét Tomi Coopere volt Majd ismét a magány a futam végéig azzal a nem elhanyagolandó különbséggel, hogy itt az 1. helyen “unatkoztam“ Azért összességében jó kis móka volt így kedd estére Hát akkor jöjjön az a bajnoki.


Junior liga 2009, Silverstone, 1. hely

2009. 08. 18.

“Versenyhétvége“ az én szemszögemből: Gyakorlás: szombat kivételével (tudjátok, haverok, buli, fanta ) legalább egy offline meccs naponta. Ezt azért írom le külön, mert juniorok higgyétek el, tényleg kell egy hét relative folyamatos gyakorlás, mire az ember igazán ráérez, hol talál még tizedeket, mi fér bele mi nem, stb. Kedd szabadedzés: csak hogy tudja mindenki, Roland 1,27,9-et is ment, úgyhogy ő is egy csiszolatlan gyémánt! El is kenődtem egy csöppet...de aztán gondoltam, a verseny 12 körös, majd csak lesz valahogy... Időmérő: már a 2. körben megfutottam az 1,28,0-mat. Onnantól már csak az érdekelt, hogy 1,27-est fussak. Így aztán sorra túlerőltettem. Verseny: közepes rajt, Tomi szépen elment mellettem (megvan a replay, ki fogom kockázni a rajttechnikádat ). Aztán a Chapelban kisodródott, és én nem sokat filóztam, hogy megkerüljem-e. Csak úgy éreztem a Stoweba érve, hogy nem hagytam el teljes hosszában. Ezért vágódtam ki a külső ívre, nem hibából. Gondoltam még csak első kör, nehogymá összeakadjunk, majd lesz még lehetőségem. Kár, hogy a 3. körben megforogtál, mert a versenyköridők alapján utolértelek volna és izgi vége lehetett volna (mivelhogy a gyorsaság egy dolog, az előzés meg egy másik, ezt már tapasztaltam a GPL-ben is)! Apropó, izgalmak: Jani az elején azért rendesen nyomás alatt tartott (volt is bakiparádé!), egyszer védekező ívet is kellett választanom. Szóval legalább itt volt némi harc, nemúgy mint Monzában. Aztán ő is egyre jobban eltűnt a visszapillantómban...A verseny 2. fele így megint megnyugtató magányban telt el, egyszerűen hazahoztam a kocsit. És így ismét nyertem Ennél jobb érzés nincs is a világon!!! Na, azért egy van, és ha valaki rosszra gondol, igen, arra gondolok Azért hogy némi üröm is vegyüljön az örömbe, az 2 dolog: 1. meg kell tanulnom nyomás alatt is vezetni, mert az első 2 köröm katasztrófális volt. Mondjuk ettől az “akár nyerhetek is“ téttől mostmár nem kell egy jó ideig félnem, ha a senioroknak sem kell ezentúl fulltankkal menni, ősztől már az esélytelenek nyugalmával versenyezhetek 2. mi lett volna, ha Watkinsban nem robban fel a motor a rajtnál. Tudom, hogy a sportban sincs ha, de mégis ha... Összességében azért minden OK, gyors voltam, stabil voltam, nyertem kétszer is, plusz a kedvenc pályám jön! Köszönetnyilvánítás u.a. mint múltkor, plusz egy, a Ferrarinak. Tűrhetően gyors, elég stabil és ami legalább ilyen fontos, szinte elnyűhetetlen! Végezetül hadd gratuláljak mindenkinek, aki végigment a versenyen, és természetesen külön Tominak a bajnokságért! Irány Spa.


Junior liga 2009, Monza, 1. hely

2009. 08. 11.

Én egész héten gyakoroltam majd mindennap v.melyik funracen. Persze mindig nem lehet, mivel a fizetésem nem innen kapom, aztán ott az asszony, meg a haverok, buli, fanta De szóval sokat. Azért itt is mp-eket jelent a gyakorlás ám! Előre jelzem, Siverstoneban még többet fog számítani, ott több kanyar van Kedd: már a szabadedzésen is jobbára versenyszimulációt gyakoroltam. Ezt ismét javaslom mindenkinek, hogy max. 1 órát töltsön el a best idő kergetésével, utána próbáljon meg 90%-on menni, de teljes versenytávon. Időmérő: 1'29,5“ után kényelmesen hátradőltem mondván, hogy megvan. Aztán majd kiesett a szemem: Roland 1'29,3“! Így a végére csak kijöttem, de őszintén, nem hittem benne, és mégis: 1'29,2“! Verseny: a rajt túl jó lett, mert hiába gyakoroltam ezt is, csak felpörgettem. Most túlélte a kocsi, múltkor nem. Nagy parával mentem az első körökben, őszintén mondom, néha Isten kezében voltam, hogy eldobom-e. Aztán lassan-lassan kezdtem megnyugodni, mert láttam hogy az előnyöm csak nő és nő a Lacival szemben. Aztán asszem a 6. körben majdnem elszúrtam, de nem kanyarban, hanem elfelejtettem váltani!!! Na lehetett stresszelni megint, hogy kibírja-e a motor. Kibírta! A verseny 2. felében már teljes tartalékon mentem, 50 m-rel vettem hamarabb a féktávokat, semmit sem kockáztattam, egy lekörözést 1 kör alatt oldottam meg, sebaj...És végül begurultam meg lol Szóval fantasztikus volt nyerni, erre vártam évek óta!!! És már értem, Schumi miért örült annyira: lehet hogy kívülről sima ügy vezetni, belülről sosem unalmas. Köszönetnyilvánítások: köszönöm édesanyámnak, édesapámnak, Tündémnek (hogy tűri ), a haveroknak, a munkahelyemnek, Neumann Jánosnak, Bill Gatesnek, Sierrának, Papyrusnak, Alisonnak, az internetszolgáltatómnak, a hardvereim összes gyártójának, külön a Logitechnek és nem utolsósorban nektek, főleg a GPL Help fórumos senioroknak, hogy annyit és annyiszor és oly gyorsan segítettek mindenben április óta! Na és a jobb lábamnak “Egy kék zászlót viszont remélem nem későn vettem észre,egy Ferrarit kellett elengednem,a Lesmo 2.után sikerült.“ - Én voltam, de no para “Gábornak a stabil és gyors versenykörökért!“ - Látod, nem hiába erőltettem én tavasszal ezt a segítségekkel akarok menni dolgot meg hogy majd csak fokozatosan leszokni. Azért a segítségekkel is kapsz rendesen a játék fizikájából, és pl. a féksegítség miatt tanultam ennyire tisztelni a féktávot. Tehát nálam bejött ez a fokozatosság, de óva intenék mást ettől, lehet, hogy én vagyok az egyedi eset. “Az autó a futamon lassú volt, mint egy tank, a célegyenesben nem ment 300-at, valószínűleg a 16 környi benya miatt...“ - Ezt én sem vágom, gondolom most is Alisonnal mentél, mint én, nem? Az enyém pedig versenyen is ment 306-ot. Bár én csak 13 körre tankoltam...Nem állt vissza defaultra??? És köszönöm így utólag is a gratulációkat. És én is viszont Akinek meg nem ment a dolog, gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni! Legrosszabb esetben akár az AI ellen offlineba legalább. Az is segít legalább abban, hogy szokd, ha melletted vannak. Mert Silverstone jóval trükkösebb lesz.


Junior liga 2009, Watkins Glen, 6. hely

2009. 08. 04.

Micsoda??? Szinte végig 1'07“-eket mentél. Te voltál a leggyorsabb és a legkonstansabb a juniorok között. Bár igazad van, az embert mindig az elégedetlenség hajtja még jobb és még jobb teljesítményre. Nekem az egyik szemem sír a másik nevet (pontosabban az időmérő után , a verseny után ). Nagy kár érte, de én szúrtam el, mert 1-esben egyszerűen túlpörgettem a motort, túl nagyot akartam rajtolni - tanulópénz. Asszem a rajtolást külön gyakorolni fogom. És azért is kár, mert meg lett volna a versenytempóm is, bár sztem a Rolandot én sem tudtam volna tartani, a 2. hely meglehetett volna. Azért ha már így alakult néztem a versenyt. Tényleg jó meccs volt az az utolsó 2 kör a 2. helyért És én is gratula mindenkinek, főleg a győztesnek! Hát akkor viszlát legkésőbb 1 hét múlva Monzában. Mondjuk ott a Parabolicával még mindig nem vagyok kibékülve, még nem jöttem rá a titkára. De sztem aki teheti, addig is jöjjön funracere, Monza szinte mindig van a serveren.


http://hgplm.gtr-masters.hu/